A mátyásmadarak nemcsak a rekedtes, éles hangjuk miatt tűnnek fel – gyönyörű kék tollak díszítik a szárnyaikat
Címlap Állatvilág Nagy csibész ...

Az utóbbi években egyre több mátyásmadárral, más néven szajkóval találkozhatunk a város külső részein, abszolút nem bánják, hogy az emberek tőszomszédságában kell élniük. Amellett, hogy hangosak, rendszeresen perlekednek egymással, nagyon szépek, híresek az élénk kék szárnytollaikról, nem mellesleg az erdő őreként tekinthetünk rájuk. Ráadásul óriási csibészek, imádnak hangokat utánozni, amivel bizony könnyen átvernek minket!

Nemrég alaposan átejtett egy vicces kedvű szajkó. A mecseki dűlők felett bizony ritkán köröznek az egerészölyvek, hiszen a köves talaj nem rejt túl sok pockot, épp ezért meglepett, amikor meghallottam a ragadozómadár jellegzetes hangját. Az eget azonban hiába fürkésztem, sehol sem láttam, nem mellesleg kicsit mintha beteges lett volna a hangja – valami nem stimmelt. Figyeltem, figyeltem, aztán nem sokkal később az egyik fáról felreppent egy szajkó, és kaján vigyorral az arcán elszállt.

Na, akkor jöttem rá, hogy ő volt a tettes! Átvert a galád! Miután édesapám vadász volt, emlékeztem rá, hogy mesélte, a mátyásmadár nem akármilyen csibész: imád hangokat utánozni. Kiválóan másolja az egerészölyvek és a varjak hangját is, de képes lehet arra is, hogy a telefoncsörgést utánozza…

– Az utóbbi években megnövekedett a szajkóállomány a lakott területeken, behúzódtak a város széleire – mondta lapunknak Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pécsi irodavezetője. – Természetesen a mátyásmadarak is tartanak az emberektől, de ha érzik, hogy nincs mitől félniük, akkor barátságosak, és közel jönnek hozzánk. Híresek a különleges hangutánzó képességükről: engem ugyan nehezen tudnak átverni, mert már van némi tapasztalatom, de az egerészölyveket tényleg mesterien utánozzák, és bizony hallottam már szajkótól macskanyávogást is. A tavaszi nászidőszak alatt nagyon hangosak tudnak lenni, miként akkor is, amikor ragadozó, vagy egy ember tűnik fel a területükön, ilyenkor ugyanis riasztanak, ezért az erdő őreinek nevezik őket.

Tegyük hozzá: a cserkelő vadászok nem is különösebben kedvelik, hiszen elriasztják a vadakat.

A matyik, vagy matyimadarak azonban nem csak erről híresek, a belbecs mellett van ott külcsín is. Emlékszem, édesapám vadászkalapját gyönyörű kék tollak díszítették – ezek bizony egy szajkótól származtak. Ezek a szép színes tollak a szárnyaikon találhatóak, és külön érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy nem tartalmaznak kék festékanyagot, hanem a toll különleges mikroszkópikus szerkezete töri meg és veri vissza a fényt, ami miatt élénk égszínkéknek látjuk.