Mozgalmas napokon voltam túl, amikor egy nem hétköznapi megkeresés érkezett e-mailen. Két pécsi kamasz küldött számomra egy rövid történetet az egykoron híres pécsi nótaénekesről, Rabb Józsefről. A valaha népszerű művész emlékét dédunokája, Rabb Boldizsár és barátja, Köbli Máté tartja ma is életben. Az énekes életéről meséltek nekem a srácok, akik a mai digitalizált világ előnyeit kihasználva éltetik tovább Rabb József szellemét.
Bányától a színházig
Rabb József 1915-ben született Baranyajenőn. Gyerekkorát szülőfalujában töltötte, 1937-ben megházasodott, majd három évre rá a bányásznak állt Pécsbányatelepen és István-aknán.
Már a bányában is folyamatosan énekelt a dédnagyapám. A bányásztársai imádták, amikor rázendített az öreg. Egyik alkalommal megtörtént az is, amikor a kollégái azt mondták neki: Jóska, te csak énekelj! Mi majd dolgozunk!
– mondta Rabb Boldizsár dédunoka.
Ezek a munka közbeni nótázások meghozták a gyümölcsét, ugyanis a tehetséges fiatalember végül a bányászkórusban kötött ki. Itt figyelt fel rá Antal György, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója. József bekerült a zeneművészeti szakra, innen pedig már csak egy lépés volt a színházi élet. Tanulmányait egészen 1955-ig folytatta, ez idő tájt a Pécsi Nemzeti Színházban és a rádióban is dolgozni kezdett. Végül 1955-ben telepedett le Pécsen.
Színpad és rádió
Közel 6 évig dolgozott a Pécsi Nemzeti Színházban, kórustag, énekes és színész volt. De ő volt az egyik kapcsolattartó a minisztériummal is – folyamatosan azért lobbizott, hogy több pénzt kapjon az akkori pécsi színház. Az színháznak töltött utolsó éveiben már csak énekelt a színdarabok alatt, végül a kellő finanszírozások hiánya miatt inkább a rádiós szakma felé fordult, és énekesi karrierjére koncentrált.
” Rabb József magyarnóta-énekes nevével aztán volt alkalmam találkozni a következő években, plakátok hirdették – gyakran fényképét is feltüntetve — hol lép fel, akár gyári családi esteken (akkor még az ilyen összejövetel nagy divat volt országszerte). A Pécsi Rádió Szívküldi műsora nem múlt el anélkül, hogy ne kérték volna a joggal sikeres nótaénekes egy-egy számát, és amelyből még jócskán akad ma is a rádió szalag-archívumában. Pénteken a reggeli műsorban is hallhattuk gyönyörű hangját. Jóska mindenütt énekelt: művelődési házakban, vagy nyári, kerthelyiségi műsoros esteken, de énekelt akkor is, amikor csak úgy baráti társaságba keveredve, valamelyik zenés vendéglőben, jókedve kerekedett. A színházi szabályok ezt ugyan tiltották, de hát. . . a közönség kérelmének nem lehet ellenállni „ – áll az Új Dunántúli Napló 1990. december 9-i számában.
Rabb József ahol csak tudott, énekelt. Fellépett az Elefántos Házban, az Ifjúsági Házban, legtöbbször a Rózsakertben és a Borostyán vendéglőben dalolt. Volt, ahol állandó jelleggel, volt, ahol pedig beugrósként. Szinte mindig Dörömböző Gézával és cigányzenekarával haknizott – az emberek pedig imádták! A ’70-es években azonban új utakra evezett.
Kocsmavendéglőben szólt tovább a magyar nóta
Keszüben nyitott kocsmavendéglőt Rabb József. Az emberek pedig nem csak az étlap miatt jártak oda – elég gyakori jelenség volt akkoriban, hogy a fekete főpincéri ruhában díszelgő Jóska egyszer csak odalépett a zenekar elé és magyar népdalokat, magyaros műdalokat énekelt.
Az amerikaik még egy lemezét is kiadták!
1962-ben a Hazám Records révén kiadták Rabb József első és egyetlen lemezét. De hogyan került egy pécsi nótaénekes anyaga az óceán túlpartjára?
Boldi és Máté elmesélte, hogy József egyik rokona a ’60-as években kint élt Amerikában. József összeszedte felvételeit a rádióból, majd elküldte ezt az amerikai családtagnak azzal a céllal, hogy kiadják egy lemez formájában. Azokban az időkben ez Magyarországon lehetetlen lett volna József számára. Végül célt ért a pécsi nótaénekes, ugyanis 3000 példányban kiadták lemezét. A bevételből ugyan egy centet nem látott, de ez egyáltalán nem érdekelte – örült a lehetőségnek.
Érdekes volt, hogy a dédnagyapám sosem hallotta magát saját lemezéről, ugyanis nem volt lejátszója. Ami még vicces ebben a sztoriban, hogy a lemezen Budapesti Rádió van, holott közük nincs a dologhoz. Ennek annyi volt a története, hogy Amerikában ha Magyarország SZÓBA JÖTT, egy dolgot ismertek igazán: Budapestet. Így került rá ez a név.
– mondta Rabb Boldizsár és Köbli Máté.
Egészen 80 éves koráig énekelt Rabb József. Utolsó éveit családjával töltötte és élvezte nyugdíját. Mi sem mutatja jobban sikerességét, hogy a temetésén rengetegen jelentek meg, szerettei, kollégái és rajongói. 91 éves korában hunyt el.
Epilógus
Józsefnek két fia született, akik közül ifjabbik József örökölte apja hangját. Többször is fellépett ő is a híres pécsi helyeken, nemegyszer közösen énekelt együtt apa és fia. Rabb József története jó példa arra, hogy kellő kitartással, munkával és persze szerencsével elérheti az ember minden álmát. Hangja a fél világot bejárta, és ha nem Pécsett születik, akkor nagy valószínűséggel még nagyobb karriert futott volna be. A két 16 éves kamasz Wikipédia-, Facebook– és YouTube-oldalt és készített Rabb József emlékére. A srácok elmondták, hogy még egy ausztrál rajongó is kapcsolatba lépett velük, hogy megköszönje: ismét halhatja egyik régi kedvenc énekesét.
Fotók: Rabb József Facebook-oldala*
