A pécsi földnek nincsen párja, erről most egy keretész is beszámol, de óva int minket: vigyázzunk erre a jó minőségű talajra. Nyikom Tibor, az újhullámos kertészkedés egyik első embere osztotta meg velünk a permakultúra titkát.
Nyikom Tibor hobbikertészből lett profi termelő és a pécsi föld szerelmese. Bár Budapesten él, évekig vizsgálta a baranyai talajt jó minősége miatt, és ma arra kér minden helyit, hogy őrizze ezt a táptalajt. Mutatjuk is, hogyan.
A kertész ritka föld birtokosa, hiszen télen is mézédes dinnye terem nála. Szó sincsen grandiózus területről vagy egyedülálló fekvésről, sokkal inkább a talajösszetételről, aminek köszönhetően kertjében télen is érik a görögdinnye.
Minden a sikertelen földműveléssel kezdődött. Ahogy sokan mások, úgy Tibor is csupán egy kertet akart, ami elegendő termést hoz családjának. A zöldségek és gyümölcsök azonban nem értek úgy, ahogy a gazda akarta, ezért kutatni kezdett a tökéletes termőföld receptjét keresve, és hamarosan rá is talált. Nem véletlen, hogy ma országszerte mindenhol előszeretettel használják Tibor receptjét.
„Kétféle föld van: amit javítani kell a rossz anyaga miatt; és a jó föld, amit őrizni kell a jó anyaga miatt. Baranya megyében különösen jó a földminőség” – mondja a budapesti férfi, aki a tolnai, majd a villányi borvidék szerelmes lett, a tanulmányait itt folytatta borászatból.
„De hiába jó a föld, ha nem óvjuk a minőségét, akkor keveset ér, ezért a pécsi és Pécs környéki lakosoknak azt javaslom, hogy vigyázzanak arra a remek talajra, amit a Mecsek, a jó mikroklíma, illetve a Dráva és a Duna ölelése ad a vidéken. Ezt a földet nem javítani kell, hanem megőrizni.”
Például felejtsük el a vegyszereket, bátran hagyjuk az avart a földön és hagyjuk végre a gyomlálást, ugyanis a utóbbival nemcsak a túlburjánzó növényeket vesszük ki a földből, hanem értékes gombákat és baktériumokat is eltávolítunk, amelyek segítik a jó magágy kialakulását. Ugyanígy tévhit, hogy forgatni kell a termőföldet, hiszen ezzel a természetes baktériumok – amelyek szintén segítik a táptalaj működését – elhalnak. Inkább legyen keményebb a föld, de erősebben termő, mint poros és rosszul termő.
De mivel tartsuk fenn a jó földminőséget?
Hogyan támogassuk a föld munkáját, hogy minden termés beérjen?
A válasz egyszerű: zöldhulladékkal. Ugyanis a permakultúra alapja a 100%-ban természetes anyaghasználat. Tibor saját kertjébe két éven keresztül hordta a zöldhulladékot, mire a természet elvégezte a feladatát. Ma büszkén mesél arról, hogy minden évszakban remek zöldségek és gyümölcsök teremnek nála, és a pécsieket is arra ösztönzi, hogy ne a szemetesbe tegyék metszés után a hulladékot. A permakultúra elvén művelt föld gazdag a gilisztákban, ezért folyamatos mozgásban van, illetve a hőmérséklete sem megy fagypont alá. „Aki valóban jó földet szeretne, az nem spórolhatja meg a téli munkát. Fontos tudni, hogy a permakultúra miatt a föld stabilan tartja a 16 fokot, ezért minden időszakban remek alapot ad a termésnek, és a téli földművelés sem okoz plusz nehézséget, mert a föld nem fagy meg. Első hallásra talán sok időnek tűnhet az egy-két év, mire a zöldhulladékkal táplált termőföld beáll a maga ritmusába, de érdemes kivárni, mert sokkal kifizetődőbb termést eredményez ellentétben a műtrágyával vagy mesterséges vegyszerekkel kezelt talajjal.” A műtrágyával művelt talajból hiányzik az élet, amit a zöldhulladék természetes módon megad.
A kertészt nemcsak Pécsről, hanem az ország minden tájáról megkeresik, hogy segítsen elindítani a kertekben a permakultúrát, de ő sem tud egyszerre több helyen lenni, ezért ma videókkal oktatja az érdeklődőket, míg a saját kertjébe gyerekcsoportoknak tart érdekes előadást arról, hogy milyen finom gyümölcsöt és zöldséget eredményez a gilisztáktól hemzsegő föld. „A gyerekeken keresztül tehetünk a legtöbbet a jövőért. Aki kiskorában megérti, hogyan lehet környezetkímélő módon gondozni a háztáját, a felnőtt korában nagyobb eséllyel fogja választani a természetes megoldásokat.” A módszer iránt érdeklődők száma folyamatosan nő, a pécsi Permakultúra Facebook-csoportban sorra osszák meg egymással tapasztalataikat a hobbikertészek, sőt egy valódi közösség alakult ki közöttük. Sokan már nemcsak a föld finom változásairól posztolnak, hanem a mennyei termésekről is.
