Címlap Arc „Porbaf...

„Porbafingó patikusnak” hívták Zitát, mi pedig ennek köszönhetjük a Fiákert

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Idén lesz 35 éve, hogy a Fiáker a Felsőmalom utcában megnyitotta kapuit a pécsiek előtt. Az akkoriban teljesen új stílusú hely, saját olasz fagyizóval is rendelkezett, melyet Tibold Zita álmodott meg.

A város egyik "első éttermei" között tarthatjuk számon a Fiákert, mely máig családias hangulatával és ízeivel várja vendégeit. 

Még az újságban is hír volt a nyitás

Idén április 4-én lesz harmincöt éve, hogy a Fiáker Étterem kinyitott – és azóta is nyitva van. Akkoriban nem sok étterem volt a városban és mivel stílusát tekintve elütött az akkori „szocialista divatirányzattól” nagy érdeklődés övezte.

– Akkoriban ezek a szocreál éttermek voltak sok helyen, és úgy gondoltam, hogy hiányzik egy jó kis beülős, kellemes hangulatú vendéglő. Így döntöttem végül a bokszos rendszer mellett, amit nagyon szerettek az emberek, köztük én is – mondta Tibold Zita.

Gyertyás hely lett

Maga a hely pedig sokkal meghittebb, intimebb volt, mint az akkori átlag. Minden este gyertyát gyújtottak az asztaloknál, ha valaki el akart kicsit „bújni”, akkor arra a Fiáker tökéletes volt.

A régi fagyi pult

A hely másik különlegessége még a saját olasz fagyizó volt, ami a Fiáker hátsó részébe költözött be. Ugyan kereslet bőven volt rá, de annyi plusz munkát adott nekik, hogy végül nem tudták tovább folytatni.

Gyógyszerész technikusból vendéglátós

Tibold Zita gyógyszerész technikusként végezte el tanulmányait, amit követően Líbiába ment dolgozni. Kint élt és dolgozott szakmájában öt éven át – mindezt Kadhafi kormányának ideje alatt. Ekkor 21 éves volt.

– Nekem semmi közöm nem volt a vendéglátáshoz régen, én csak fogyasztottam, jól éreztem magam majd fizettem. Aztán, ahogyan az lenni szokott, ezt hozta az élet. Egyáltalán nem bánom. Túlságosan szűk volt nekem a patika – mondta Zita.

Miután hazajött Líbiából a vendéglátás mellett rakta le a voksát. Kinézte magának azt a volt szenes pincét, ami ma is a Fiákernek ad otthont és berendezték a helyet. Magát a szakmát pedig teljesen autodidakta módon tanulta, amiben Szabó Zoltán, mesterszakács hatalmas segítség volt számára. Vendéglátós mestereként tekint rá máig.

„Mit akar ez a porbafingó patikus?!”

Tibold Zita és a Fiáker

Zita életében – amikor a Fiáker éppen épült – jött egy nehezebb időszak, amikor megrendült bizalma és hite a jövőjét tekintve. Annyira „padlóra” került, hogy azt fontolgatta, be se fejezi az étterem megépítését és eladja inkább. Ekkor viszont az egyik pécsi – akkoriban – jó nevű vendéglátós szakmabeli, aki finoman szólva is tapintatlan stílusáról volt ismert egy elég erős megjegyzéssel illette Zita vendéglátós terveit:

Mit akar ez a porbafingó patikus?!

– Nagyon jókor talált célba ez az üzenet. Pont akkor voltam abban a fázisban, hogy elfogyott a pénzem, az étterem messze nem volt még kész és fel akartam adni. Amikor másoktól meghallottam, hogy mit mondott ez az úr, akkor szó szerint az asztalra csaptam és az mondtam: Csak azért is befejezem! Neki köszönhetem, hogy a Fiáker végül elkészült – mondta Zita.

A kezdetektől fogva mondhatni széllel szemben kellett Zitának küzdenie, ugyanis sokan nem örültek a Fiákernek és sikereinek. Ez viszont mindig inkább egy lökést adott a céltudatos vendéglátósnak, mint sem hátráltatta volna.

A Fiáker majdnem Gondola lett

Zita eleinte egy olasz – velencei stílusú helyet szeretett volna és a Gondola nevet adta volna neki. Viszont az egyik helyi vállalkozás – akik a fa bokszokat és bútorzatot készítették el úgy vélték, hogy akkoriban Pécs nem áll még készen egy ilyen helyre. Ők azt mondták, hogy ha már bokszok lesznek, miért ne legyen Fiáker? Ehhez mérten alakították ki a hely belsejét is, lámpák, dizájn és társai.

Maga a fiáker a franciaországi lovas séta kocsit jelenti, a bokszok is ennek mintájára készültek

Az eltelt 35 év

Ahogy teltek az évek, a város és a közízlés megváltozott. A sokak által szeretett bokszok eltűntek és a hely is átalakult. Most már délben menüztetnek és este szolgálnak fel Á la carte ételeket. Ez persze nem sokat változtatott a dolgokon, ugyanis a Fiáker mai napig nagy vendégseregnek örvend. Igaz, míg a régi időkben leginkább a fiatal egyetemisták jártak oda és családosok, most ez a réteg némileg felcserélődött.

Azóta a bárpult is eltűnt, szimplán az embereknek már nem volt rá igénye

Zita közel 16 éve már a háttérben munkálkodik csupán, egy nagyon kedves munkatársa, Anikó viszi tovább a helyet jelenleg – a Fiáker sikere neki is köszönhető. De mi sem mutatja jobban a hely iránti szeretet, hogy a pandémia alatt a házhoz szállítással nem operáló Fiákerbe – amíg az interjú készült – folyamatosan személyesen érkeztek a vendégek, hogy kedvenc ízeiket kézhez kaphassák.

Fotó: Löffler Gábor/DN