Akár már a nyáron, ugyanis ezt házon belül és kívül is erőteljesen szorgalmazzák. Mégpedig nem is akármiért! Egyelőre úgy néz ki a helyzet Pécsett, hogy a modellváltással Decsi István veszítheti a legtöbbet, és mindenki más nyerne rajta. Persze, azért nem ennyire egyszerű a képlet.
Kormányzati szinten egyelőre nincs napirenden az orvoskar és a klinikumok egyidejű kiszervezése – árulta el hiteles és megbízható forrásunk, aki közvetlen közelről lát rá a felsőoktatási folyamatokra, de azt nem zárja ki, hogy ne lenne ilyen lobbi a háttérben. Erről részletesebben is írtunk tegnap.
Forrásunk megerősítette azt is, hogy korábban valóban volt olyan terve Kásler Miklósnak és a Belügyminisztériumnak is, hogy a klinikumokat ki kellene szervezni az egyetemek alól. Ám ezt a tervet végül, vagy egyelőre elvetették kormányzati szinten. Ehelyett alakítottak ki inkább egy „hibrid rendszert”.
Kint is bent is, avagy a hibrid megoldás
Január elejétől kiemelt cél az úgynevezett megyei ellátórendszerek kiépítése és működtetése az egészségügyben. Ez elméletileg nem rossz irány, mert eddig is megyei szinten szervezték meg a különféle erőforrásokat, vagyis az új modell hatékonyabb működést jelenthet – magyarázta a PTE ügyeivel is teljesen tisztában lévő másik forrásunk.
Azokban a megyékben, ahol van egyetemhez tartozó klinikum, ott a megyei szervező maga az egyetem maradt. Ám bizonyos jogkörök ennek ellenére átkertültek az országos kórházfőigazgatóhoz, vagyis Jenei Zoltánékhoz, kvázi mint megyei irányító szervhez, de az egyetemen belül maradt a klinikum. Vagyis ennek a hibrid rendszernek a lényege egyelőre az, hogy a klinikumok névleg az egyetemeké maradtak – a vagyonnal és infrastruktúrával együtt, de a szakmai irányítás és a gazdálkodás eközben tőlük független, önálló lett.
Modellváltás, mint garancia?
Lapunk úgy tudja, Pécsett akár már a nyáron megtörténhet a teljes átállás és modellváltás: alapítványi működésbe kerül a PTE. Többen ugyanis úgy gondolják, ez a garanciája annak, hogy az egyetem egysége és önállósága megmaradjon – gazdasági vonalon. Mégpedig azért, mert a modell szerint nem csak a PTE teljes klinikai vagyona kerülne át az alapítványhoz, amely szabadon rendelkezhetne vele, hanem az oktatás, a gyakorlati képzés, a gyógyítás és az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztés is. Vagyis, ha lesz modellváltás, akkor tulajdonképen minden marad az egyetemnél; nem szervezhető ki egyik fontos elem sem.
Nem kötelező, de …
Forrásaink szerint ugyan „nem kötelező” a modellváltás, nem kötelező az alapítványi struktúrában való működés, de erősen ajánlott. Több lehetősége lesz ugyanis annak az egyetemnek, amely alapítványi formában működik majd, és így lehet garantálni is az egyetemi egységet.
Pécsett ez a kérdés már lényegében eldőlt – informátoraink szerint, alapítványi fenntartásba kerül a PTE akár már a nyáron. A kuratórium elnökének pedig maga Bódis József jelentkezett be – tudta meg a Pécs Aktuál.
Nem kellene a kancellár?
A PTE alapítványi átállását többen is sürgetik belülről, és ennek egyik oka, hogy abban bíznak, ezután nem lesz szükség kancellárra sem. A kancellár ugyanis „csak púp” az akadémiai szféra, és más kiemelt egyetemi vezetők hátán – tartják az egyetemen belül. Ez akkor is így van, ha például a PTE új kancellárjának jogköreit jelentősen sikerült átalakítani és szűkebbre venni az önállóságát elődjéhez képest; ami meglehetősen ügyes húzás volt a rektortól – közölték forrásaink.
Az alapítványi működésnek az az egyik sajátossága, hogy nincs szükség, vagyis nem kötelező a kancellári poszt; ezt nem írja elő ebben az esetben a jogszabály sem. Van olyan egyetem, amely ennek ellenére megtartotta a kancellárt a kuratórium mellett, de Pécsett még megy az alkudozás a háttérben – információink szerint. Az akadémiai szféra és a PTE vezetői nem szeretnék a kancellárt, Bódis József pedig szintén nem szeretné (már Jenei Zoltánnak sem örült, amikor az intézmény rektora volt, komoly csatáik is voltak a háttérben – ez akkoriban nyílt titok volt).
Bódis állítólag abban bízik, hogy államtitkári pozícióját kihasználva sikerül majd meggyőznie a döntéshozókat, hogy ő a legalkalmasabb vezető, illetve a „legjobb” kuratóriumi elnök a PTE alapítványában; és sikerül elérnie, hogy a kancellár se zavarjon be a képbe. Ebben segítsége is akad a hírek szerint, mégpedig igen magasan: Palkovics László személyében. Az innovációs és technológiai miniszter ugyanis állítólag zokon vette és nem értett egyet Jenei hirtelen lecserélésével sem. Emiatt Jenei utódját, Decsi Istvánt sem igazán kedveli – forrásaink szerint. Az pedig, hogy Jenei Zoltánnak nem a munkájával és a teljesítményével volt probléma, mi sem mutatja jobban, mint hogy sokkal magasabb polcra került, mint korábban, és arra a polcra maga Orbán Viktor tette fel.
Egyelőre tehát forrásaink szerint úgy néz ki a helyzet Pécsett, hogy a modellváltással Decsi István veszítheti a legtöbbet, és mindenki más nyerne rajta. Persze nem ennyire egyszerű azért a képlet, ugyanis Bódissal egy régi státus quót betonoznának be, ami nem feltétlenül célja a kormánynak. Ezzel ugyanis lényegében – elosztási és hatalmi struktúrákat tekintve – semmin nem változtatnának, csak más nevet adnának a gyereknek.
