A SpongeCity jelentése Szivacsváros, az elnevezést először Kínában alkalmazták 2014-ben. Ez a kifejezés olyan városi területekre utal, ahol nagyszámú zöld terület kialakításával segítik a csapadékvíz beszivárgását, elnyelését. Ez tehát egy településtervezési megoldás, ami a villámárvizek megjelenését mérsékli, amelyek azért alakulnak ki, mert a rövid idő alatt, nagy intenzitással lehulló csapadékot a talaj nem tudja elvezetni. A szivacsváros jellegű beavatkozások a területet képessé teszik a csapadékvíz természetes elnyelésére, zöldfelületek, zöldfalak, szivárgók, belvárosi tavak, esőkertek, vízáteresztő járdák alkalmazásával.
A 2024 januárjában induló „SpongeCity”, azaz „Szivacsváros” projektről beszélgettünk Borkovits Balázzsal, a Pécsi Tudományegyetem vezető projektmenedzserével.
„A PTE folyamatosan arra törekszik, hogy tudományos eredményeit és kutatási kapacitásait a gyakorlatban kamatoztassa, és azokat a helyi vállalatok és önkormányzatok működését, valamint a helyi közösségek életminőségét javító fejlesztésekre fordítsa. Erre főként pályázati keretek között nyílik lehetőség, a SpongeCity – magyarul Szivacsváros – is egy nemzetközi pályázat címe, amelyet az EU Duna Transznacionális Programja támogat. A transznacionális együttműködési programok lényege, hogy az egy területi egységként értelmezhető, több országból álló területek intézményei közösen keressenek megoldásokat a térséget érintő problémákra. A különböző programok földrajzi területük tekintetében térnek el egymástól, a DTP (Duna Transznacionális Program) területe a Dunának és főbb mellékfolyóinak országait fedi le, Németországtól Moldováig” – mondta el a projektmenedzser.
„Egy nemzetközi projektben számos szervezet dolgozik együtt különféle szakemberekkel, tapasztalatokkal, kapcsolatokkal. A SpongeCity a klímavédelem területén belül a villámárvizek kockázatának csökkentésére, a hatékonyabb városi csapadékvíz-gazdálkodásra fókuszál – helyi szinten Pécs városát segítve ebben a feladatban. A Pécsi Tudományegyetem vezetésével 12 ország települései, vízügyi igazgatóságai, fejlesztési ügynökségei dolgoznak majd közösen az elkövetkező két és fél évben. Így mindenki irányíthatja a projekten belül azokat a munkákat, amihez legjobban ért. A PTE elsősorban a villámárvizek kockázatának elemzéséhez, a beszivárgást elősegítő megoldások tervezéséhez adja szakértelmét. A szakmai munkát az egyetemen villámárvizek kutatásában több évtizedes tapasztalattal rendelkező kutatók vezetik: Dr. Pirkhoffer Ervin és Dr. Czigány Szabolcs, mindketten a TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetének docensei.
A projekt sikeres megvalósításában hazai partnereink az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Kék Bolygó Alapítvány, valamint Pécs városa a PVF Zrt.-n keresztül” – fejtette ki Borkovits Balázs.
„Mi kifejezetten városi területekre koncentrálunk, mert a városokban egyrészt jelentősen megnövekedhet a villámárvizek során lefolyó víz mennyisége, ha a vízgyűjtő nagy részét borítja vízzáró felszín, pl. aszfalt vagy beton. Pécs városa nagyon jó példa, mivel a Mecsek déli lejtőjén helyezkedik el és a város határain belül található területek jelentős része vízzáró. Emellett az ingatlanok sűrűsége, infrastruktúra, népsűrűség is magas, tehát jelentős károkat okozhatnak az időjárási anomáliák.
Egyrészt tehát az a célunk, hogy Pécsett, valamint 12 európai ország különböző méretű és domborzatú településein segítsük a városi vízmegtartó képesség növelését, továbbá csökkentsük a villámárvizek bekövetkezésének gyakoriságát. Azonban a klímaváltozás hatására az aszályos időszakok is egyre gyakoribbak. Ezért a beszivárogtatott esővíz egy részét érdemes összegyűjteni és tárolni, a száraz időszakokban pedig öntözésre használni. Esetenként sajnos tűzoltáshoz is, amihez sokszor problémát okoz a megfelelő mennyiségű víz biztosítása. Az aszályos időszakok pedig növelik a tűzesetek bekövetkezésének kockázatát – gondolhatunk itt a tavaly augusztusban, emberi gondatlanságból keletkezett Mecsek – oldali tűzesetre” – zárta gondolatait.
