A négynapos munkahét talán enyhíthetné a munkahelyek és hivatalok rezsigondjait; a modellt több nyugat-európai országban kipróbálták már, több helyen a fizetés nem változott, a munkaidő viszont csökkent. A magyar kormány egyelőre nem kívánja bevezetni ezt az intézkedést – derült ki az ATV műsorából.
Hegyi-Halmos Nóra, az ELTE PPK egyetemi adjunktusa úgy fogalmazott, a négynapos munkahét pozitív hatással lenne a munkavállalók lelki egyensúlyára; szerint speciálisan, ágazatokra, illetve munkavállalókra szabottan lehetne bevezetni.
Az ELTE oktatója ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kezdeményezés feszültséget is okozhat a munkaerőpiacon. A csökkentett munkaidő főleg azoknak szúrná a szemét, akik nem tehetnék meg, hogy 4 napot dolgozzanak egy héten. A Magyar Telekom júniusban már bejelentette: a cégnél négy hónapig több részleg bevonásával zajlik a nagyszabású négynapos munkahét-kísérlet, amelynek elsődleges célja a tapasztalat- és információgyűjtés.
A cégek jelentős hányada az eddig használt eszközökkel alkalmazkodik a nehézségekhez: a vállalatok negyede létszámleépítést tervez a negyedik negyedévben, számolt be az ATV Híradó.
Egyértelműen azt látjuk, hogy összességében inkább elbocsájtások következnek, és ez a mutató pontosan megegyezik a pandémia alatti, 2020-as harmadik negyedévi adatokkal
– nyilatkozta a csatornának Fehér Tamás, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az ATV megkérdezte a kormánytól, hogy gondolkodnak-e a minisztériumok a négynapos munkaidő bevezetésében, amire az a válasz érkezett, hogy a téma egyelőre nincs a kabinet asztalán.