Címlap Gazdaság Nincs vész: j...

Nincs vész: jelentős a tűzifatartalék az erdőkért felelős államtitkár szerint

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az ország energiaellátásának biztonságáról szóló egyik legutóbbi kormányrendelet célja, hogy vészhelyzet esetén meggyorsítsa az erdőből fenntartható módon kitermelhető tűzifa piacra jutását.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára szerint a fakitermelés szabályozására vonatkozó eme rendelet nem veszélyezteti a magyar erdőket, a faanyag minél gyorsabb piacra jutását segítő intézkedéseket tartalmazó rendelkezések kizárólag veszélyhelyzet esetére készültek, és nem lépik túl a fenntarthatósági kereteket.

Csak veszélyhelyzet idejére

Az erdőgazdálkodók hatósági ellenőrzés mellett kizárólag abban az esetben és csak átmenetileg alkalmazzák a vészhelyzeti szabályokat, amennyiben az energiaellátási krízis miatt a lakossági és közületi tűzifaigény indokolja, hogy a fenntarthatósági kereteken belül az előre tervezettnél nagyobb mennyiségű fát tudjanak biztosítani. Amennyiben ilyen veszélyhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.

A szakember szerint Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyag, és a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodás folyik. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítanak, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így több százezer köbméternyi faanyagot tehetnek szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetik.

Az új, vészhelyzeti kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, amely lehetőségek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet, mert a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli.

A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül. Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom és minden, az erdők és fák sorsáért aggódó ember: az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon érdeke az Agrárminisztériumnak és a kormánynak megőrizni, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítanak. És nem csak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.

A vészhelyzeti rendelkezések kiemelt célja az akác faanyag hasznosításának elősegítése, mivel az akác tűzifa szükség esetén nyers állapotban is jól használható. Emellett szükség van a többi fafajra is, hiszen a fakitermelés ciklikus tevékenység, így szükséges a készletek hosszú távú feltöltése.

Az erdőmérnök politikus szerint azért csökkenhet a fakitermelési tilalmi időszak, hogy az aszály miatti kemény talajon meg lehessen kezdeni a faanyag szállítását. Ez egy-két hét nyereséget jelent augusztusban, továbbá lehetőséget nyújt arra is, hogy az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kíméljék.

Az akác tűzifához történő hozzáférés megkönnyítése érdekében a kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a vészhelyzet idején a védett területeken elhalasszák azt a kötelezettséget, miszerint a kivágott akácosok helyére mesterséges őshonos erdőt kell telepíteni. Ez azt jelenti, hogy a letermelt akácosok természetes módon megújíthatóak, ezeken a területeken átmenetileg újra akácerdők növekednek. Ugyancsak az ültetvényszerű akácosok kitermelését segíti, hogy lecsökkenthető a vágásérettségi kor, vagyis például 40 helyett 30 év után már termelhető az akác.

Az államtitkár indoklása szerint lehetővé válik, hogy több arra alkalmas állomány – például a cser – sarjról is felújítható legyen. Mindez azonban kizárólag hatósági engedélyt követően, minden egyes helyszínen külön mérlegelés alapján történhet, de adott esetben rendkívül hasznos lehet, mert fakitermelés után gyorsabban erdősül újra a terület.

Mindezek az intézkedések olyan lehetőségeket tartalmaznak, amelyeket vészhelyzet esetén, hatósági kontroll mellett, a hazai erdőgazdálkodás szakmai elvei és fenntarthatósági gyakorlata alapján alkalmazhatnak az erdőgazdálkodók – áll az államtitkár indoklásában.

(Forrás: fataj.hu)