Egyre kevesebb csokimikulás kerül ki a pécsi ablakokba, pedig évtizedekig elterjedt szokás volt, hogy a gyerekek a végsőkig aszalták a csokimikiket az ablakpárkányokon, hogy minden járókelő láthassa mit hozott a Mikulás.
Az ablakokból figyelő csokimikulásokat ma már vadászni kell, a gyerekek és a szülők többsége inkább a közösségi oldalakon büszkélkedik velük. A régi szokás a legtöbb helyen már feledőben van, a belvárosban már alig találtunk ablakokból kukkoló Mikulásokat, viszont a Tettye szűk utcái és sikátorai még őrzik a régi szokást. A hagyomány magmaradását az sem segíti, hogy a modern nyílászárók miatt hiába kerülnek az ablakba az ajándékok, már csak a tetejük látszik ki. A csokimikulások a régi, kifelé és befelé nyíló ablakok között mutatnak a legjobban, de ezekből a nyílászárókból már egyre kevesebb van.
