100 éve sokan a lapok hasábjain büszkélkedtek, hogy melyik balatoni településre mennek nyaralni, sőt az újságok még azt is összegyűjtötték, hogy a város prominens személyei hova mennek üdülni.
A Magyar Fürdőkalauz 1911-ben jelent meg, a könyvben az akkori Magyarország összes fürdőjének leírása szerepelt, köztük több balatoni településé.
„A tejjel-mézzel folyó Magyar Kanaánról közszájon forgó szólásmód nem mese: nincs a kerek földnek még egy országa, melynek buja termékenysége, természeti kincsekben való gazdagsága vetekedhetnék Magyarországéval. Hogy Magyarország ennyi kedvező körülmény ellenére még mindig nem első fürdőországa Európának, annak oka elsősorban az a végzetes előítélet, mellyel a tehetős magyar fürdőközönség, egy teljes indokolatlan és félszeg divatáramlatnak hódolva, a külföldi fürdők látogatásához ragaszkodik. Ezen az organikus bajon segített a „Magyar Fürdő-Kalauz”, melynek hézagpótló voltát éppen az a minden várakozást felülmúlt siker bizonyítja” – olvasható a könyv bevezetőjében.
A pécsek már akkor is előszeretettel jártak üdülni a ma is kedvelt helyekre.
Balatonlellére a táncmulatságokkal csábították a nyaralókat.
„Itt a Balaton sekély, homokos, melyben kis gyermekek is fürödhetnek. Posta-, távírda- és telefon helyben. A Déli Vasútnak két megállója van. naponta 14 vonat közlekedik. A vasút és a villák során van a fürdőegyesület által létesített 500 méter hosszú „Darányi” park, 2 teniszpályával. A park mellett van a Balaton szálloda 20 vendégszobával, táncterem nagy fedett verandával, mellette van a cukrászda és a Bazár. A községben két jó kifőzés is van. Világítva van a fürdőtelep és a község is. Orvos naponta rendel a Balaton szállodában. Minden lakáshoz fürdőbódé is jár. A fürdőegylet az egész lellei határ hosszában 3 kilométeres, sorfákkal szegélyezett sétautakat készített. A Balaton szállóban és a Hattyúban táncvigadalmak, kabarék és tombolák rendeztetnek.„
Balatonboglárt ingyenes és koedukált starndokkal hirdették, ami akkoriban ritkaság volt.
„Vasúti és gőzhajó állomás, postája, telephon, távírda hivatala, gyógyszertára és orvosai vannak. A községben van négy szálloda 200 szobával. Különös előnye Boglárnak, hogy a fürdés a Balatonban igen kellemes, a talaj tiszta teljesen, sima, bársonyos, tengeri fürdő jellegével bír. A víz nem egyszerre mély, így a fürdés még gyermekekre is veszélytelen és környéke mentes a Balaton partján sok helyütt látható mocsaras süppedésektől. Nők és férfiak egyképpen fürödhetnek a nap bármely szakában.”
Fonyód a nyugalmáról volt híres
„Egyike a Balaton part legnagyobb fürdőhelyeinek. Fonyódon négy szálloda, posta, távírda és távbeszélő állomás. Nagyszerű kilátás, tiszta levegő, a nagy erdőterület, mely tele van sétautakkal, csend és nyugalom. Kitűnő homoktalaj, a pompás hullámverés és mérsékelt árak teszik Fonyódot a legkellemesebb fürdős nyaralóhellyé.”
A legnépszerűbb nyaralóhely 100 éve is Siófok és Balatonfüred volt.
„ A Balatonpartja azonban tele van. Igaz, hogy a Balaton mellett nyaraló emberek nem kapnak egyebet, csak Balatont, azonban igényeink a háború alatt annyira leszálltak, hogy sokan ezzel is megelégszenek. Mert ennivaló, az nincs. Ha pedig van, akkor a minősége és az ára olyan, hogy a magunkfajtája ember nem lépes megenni és megfizetni. A balatonparti fürdőhelyek és nyaralóhelyek mindennek ellenére zsúfolásig tele vannak. A nyaralók kétféle osztálya különböztethető meg. Vannak olyanok, különösen azok, akiket az Isten gyerekekkel áldott meg, akik háztartást vezetnek és vannak olyan nyaralók is, akiket viszont az Isten földi javakkal áldott meg bőséggel. Ezek szállóban vagy villában laknak, emellett pedig vendéglőben étkeznek.
Az előbbi osztályba tartozó nyaralóik nagyobb számmal lelhetők fel Lellén, Fonyódon, Almádiban, Kenesén, Szárszón, az utóbbiak viszont Siófokot és Balatonfüredet keresték fel a háború ötödik nyarán. „A régi különbség Siófok és Füred között még mindig fennáll. Füreden nagyobb az egyszerűség, Siófokon pedig szinte felháborító már a flancz. Pesti asszonyok, akik két esztendővel ezelőtt még azt sem tudták, hogy merre van a Balaton, lila selyemruhában, ugyanilyen selyem harisnyában és selyem cipőben, körmig érő brilliáns gyűrűkkel mennek a vízbe és csalják az árukat. Ezeknél nem játszik szerepet a pénz” – írta 1917 nyarán a Dunántúl napilap.
Akkor nem titkolóztak a pécsi közismert személyek, hogy hova mennek nyaralni. A lapokból mindenki értesült róla, hogy mi az úti cél.
„Pécs, 1927. júl. 28. — A nyári nap Pécsett két hónap óta megszakítás nélkül önti meleg sugarait. Aki csak teheti elmenekül, hogy az esztendő fáradságát változott környezetben, árnyas helyen pihenje ki. A Pécsről távozott nyaralók névsorát az alábbiakban állítjuk össze”
A lap fél oldalán közölt személyek közül az ismertebbek:
„Gróf Zichy Gyula érsek Karlsbad (ma Karlovy Vary, Csehország),
Virág Ferenc megyéspüspök Püspökszentlászló,
Félix Antal dr. kir. ítélőtáblái elnök Harkány-fürdő,
Vasváry Ferenc dr. egyetemi rektor Páris,
Szuly János kormányfőtanácsos Gleichenberg (ma Bad Gleichenberg osztrák gyógyüdülőhely Stájerországban)
Littke József kormányfőtanácsos, pezsgőgyáros Bad-Gastein (osztrák gyógyfürdő)
Klie Lajos törvényszéki elnök Balatonszemes,
Zsolnay-Mattyasovszky Tibor gyáros Nádosy-telep Helesfa,
Konkoly Thege Aladár vállalkozó Balatonföldvár,
Fodor Oszkár színigazgató Abbázia (Opatija, horvát tengerpart)”
A strandélet pedig ilyen volt a Balatonon 1924-ben:
