Címlap Hírek Korlátozná a ...

Korlátozná a Tisza-kormány a választójogot? Embereket tiltanának el az indulástól

A Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, amelyről június 27-ig várják a véleményeket. A javaslat indoklása szerint a hatályos Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt", ezért átfogó reformra van szükség – egyelőre azonban csak a legsürgetőbb pontokat írnák át. A csomag a képviselők megbízatásának időkorlátjától a köztársasági elnök azonnali leváltásáig számos érzékeny területet érint. 

kormány.hu-n hétfőn megjelent tervezet az első olyan alaptörvény-módosítás, amelyet a Tisza-kormány nem egyéni képviselői indítványként, hanem rendes társadalmi egyeztetésre bocsátva nyújt be. A pontokat olvasva erre szükség is lesz, mert

Rendkívül radikálisnak tűnő javaslatokat állított össze a Tisza-kormány, amelyek közül vannak, amelyek példátlanok Európában, korlátozhatja a passzív választójogot, ugyanis cenzust vezet be, és áttételesen akár az aktív választójogot is azzal, hogy politikusokat (képviselőket) tiltana el a választástól – már 2030-tól kezdve, visszamenőleges hatállyal.

Ezzel – ha megszavazzák – az „óellenzéki” (leánykori nevén: baloldali), a Mi Hazánk és a Fidesz legismertebb képviselői sem indulhatnak el a következő választáson.

Az Index pontokba szedte a javaslatokat.

Tizenkét év és vége – időkorlát a képviselőknek és az államfőnek is

  1. Időkorlát az országgyűlési képviselőknek: egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget.
  2. A köztársasági elnök megbízatásának rendezése: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana.
  3. Függetlenebb Alkotmánybíróság: a módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt.
  4. Erősebb bírói önigazgatás: a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában.
  5. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása: egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
  6. Kevesebb sarkalatos törvény: csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell.
  7. Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre: megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét.
  8. A közpénz védelmének erősítése: a módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
  9. Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata: A cél, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől. 

A kormány június 27-ig várja a véleményeket, június 30-ig pedig kiértékelik a véleményeket és megosztják az egyeztetés eredményét.



Ezzel indokolnak

A tervezet indoklása szokatlanul élesen fogalmaz a 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel szemben. Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem töltötte be az alkotmány feladatát: nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze, nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harc fegyvere volt.

Az indoklás úgy összegez: az Alaptörvény

„nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”.

Ebből a diagnózisból a kormány azt a következtetést vonja le, hogy egy teljesen új alkotmányra van szükség. Ehhez viszont széles körű, bevonó alkotmányozási folyamatot ígérnek.

Magyar Péter korábban többször jelezte, hogy az új alaptörvényt a folyamat végén népszavazással erősítenék meg.

„Az idő sürgetése miatt az alkotmányosság helyreállítása először azokra a szabályokra kell, hogy koncentráljon, amelyek a jogállami demokrácia működéséhez elengedhetetlenek. Ezért az Alaptörvény tizenhetedik módosítására irányuló javaslat szükségszerűen nem teljes körű alkotmányos reform. Minden alapvető kérdést az új alkotmány megalkotásakor kell majd megválaszolni” – írta a kormány.

(Borítókép forrása: Magyar Péter közösségi oldala)