Ha nem ismerjük, akkor is az év 365 napjában felnézünk óráira. A pécsi Gulácsi János ugyanis a toronyóra-szerkezetek megálmodója és alkotója is egyben. A 83 esztendős nyugdíjas villamos technikus évente több száz toronyba mászik fel, hogy karbantartsa azokat.
A pécsi szakember repülőgép-alkatrészekből tette össze első óráit még a ’60-as években, amik azóta is pontosan működnek Napjainkban pedig azon dolgozik, hogy minden ilyen toronyóra magától ismerje fel a téli és nyári napfordulót. Munkásságáért nemrég aranykoszorús mesterlevelet kapott az iparkamarától. Nála jártunk!
Gulácsi János évente 30 ezer kilométert is autózik azért, hogy az ország toronyóráit karban tartsa
A szerkezetek gyártását több mint fél évszázada kezdte.
– Már az általános iskola 6. osztályában a bányák műhelyében segédkeztem. Nyolcadikos koromban minden hulladékot megpróbáltam feldolgozni és mindenkinek próbáltam segíteni. Az osztálytársaimnak pörgettyűt csináltam, ami lázban tartotta az iskolát. Nekem meg jó terep volt az adás-vételhez – emlékszik vissza nevetve a 83 esztendő Gulácsi János.
Tizenévesen már géptávírót épített, aztán Uránvárosban bezárták a repülőteret
A villamos technikus végzettségű János gyermekkorában a fizika tankönyvekből szerkesztette majd építette össze műszereit. Majd amikor az uránvárosi repülőteret felszámolták, összegyűjtötte a leselejtezett alkatrészeket. Azt mondja, a mai napig emlékszik arra, amikor oda bejutott és válogathatott. Mint gyermek a csokiboltban.
– Olyan gyönyörű alkatrészek voltak ott, amit én még el sem tudtam képzelni. Kiválogattam belőle azokat a fogaskereket, amiből végül elkészültek az első óráim – mondja János.
Repülőgép-alkatrészből készültek az első órák, köztük a Tihanyi Apátságé is
– Az atya felhívott, hogy „huh, baj van, a bolt nem nyit ki időben, az emberek lekésik a buszt, azért mert a Pista bácsi meghalt”. Ő volt az, aki a toronyórát naponta felhúzta – mondja János, aki ezután pár hétig a toronyban aludt, hogy megfigyelje a villámokat a Balaton felett és kitalálja a legtökéletesebb szerkezetet, amiben semmilyen vihar nem okozhat kárt. Természetesen sikerült neki.
Ezután jöttek a zenélő órák a bányászok tiszteletére Pécsett is
A plébánosok Jánostól már zenélő órákat is kértek, sőt a bányák bezárásával szerettek volna országszerte emléket állítani a mélyben dolgozóknak. Gulácsi János ezt is megcsinálta.
– Javasolták, hogy talán a bányászhimnuszt, meg az európai bányász dallamot próbáljuk feldolgozni a toronyórákon. Ez elkészült Sopronba, elkészült Tatabányára, elkészült Miskolc környékén, meg több helyen és főleg itt Pécs környékén. Tulajdonképpen, amikor a pécsi városháza toronyórája elkészült, akkor már működtek ezek a zenélő órák – nosztalgiázik a mesterember.
A világon egyedülálló a pécsi Kossuth téren látható óra
– Olyat is készítettem, ami az egész világon egyedülálló. Itt Pécsett a zsidó templomban, egy szerkezetben egy számlapon külön mutatópárokkal mutatja az óra a jeruzsálemi időt és mutatja a helyi időt – mondja Gulácsi.
Még most is fejleszt és dolgozik Gulácsi János
Most a legújabb fejlesztés, hogy az óraátállításkor ezek a szerkezetek nem rádió frekvencia, hanem programozás segítségével állnak át a tavaszi/téli időszámításra. Ennek kifejlesztésére azért volt szükség, mert az elmúlt időszakban egyre több autó elektronikája zavarta meg az átállást.
– Ezt úgy kell elképzelni, hogy régen volt egy antenna, ami veszi a jeleket és ez alapján állítja be pontosan az időt. Na, most ez évtizedekig hibátlanul működött. Ugyanakkor olyan okos szerkezeteket tettek az autókban, hogy zavarják ezeket a jeleket. Vannak órák, amik elkezdenek forogni ok nélkül. Így elkezdtük külön beprogramozni a nyári és táli óraátállítás dátumát az órákba, így már nincs szükség rádiófrekvenciára. Az óra magától tudja, melyik napon, mikor kell átállnia – részletezte János.
És, hogy meddig dolgozik még?
Gulácsi János nevéhez több száz toronyóra építése fűződik. A pontos számot nem is tudja. Abban viszont biztos, hogy amíg bírja évente kétszer – tavasszal és ősszel – végig járja a legelhanyagoltabb órákat az országban, és a 83 év ellenére, ahova tud még fel is mászik.
Mi pedig jó egészséget és lendületet kívánunk ehhez!