Nem mindennapos eljárás, de az Ormánságban úgy tűnik, működik! A Dráva vizével pótolják a vízhiányt egy 18 hektáros erdőben az Ormánságban, hogy segítsék az itt található tölgy plantázst (ültetett erdő) a klímaváltozás okozta aszályos időszak átvészelésére. A Mecsekerdő Zrt. szakemberei immár második éve használják az Ős-Dráva rendszerét a vízpótlásra. Megnéztük, hogyan is működik!
Autóval érkezünk egy sík, elkerített fás területre Sellye közelében. Már a kerítésen túl is érződik – szó szerint: itt más a klíma. Párás, már-már harapni lehet a levegőt, olyan friss.
„Percenként mintegy hat köbméter vizet emelnek ki az Ős-Dráva medréből egy fixen telepített szivattyú segítségével”
– kezdi magyarázni Molnár Tamás, a Sellyei Erdészet igazgatója, miért is érzem másnak az itteni levegőt. Majd nyílik a kétszárnyú kerítés és belépünk egy 18 hektáros, vizenyős erdőbe. Azaz egy kocsányos tölgyes magtermesztő ültetvénybe.
Ez annyit jelent, hogy több mint 35 évvel ezelőtt azért telepítették, hogy az itt fejlődő, különleges tulajdonságokkal rendelkező fák makkjai szaporítóanyagként szolgálhassanak a jövő erdeinek létrehozásában. Azon dolgoznak, hogy kiszámíthatóbbá és egyenletesebbé tegyék a kocsányos tölgy makktermését. Röviden: az itt lepotyogó makkok aranyat érnek.
Az elmúlt évek szárazságai láthatóan megviselték ezt a tölgyest
A klímaváltozás következtében jelentősen csökkent a térség vízellátottsága, a vízhiány pedig a fák vitalitását és ezáltal a makktermést is veszélybe sodorja. A Mecsekerdő Zrt. Sellyei Erdészete a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal karöltve azért kezdett vízpótlásba, hogy megelőzze a faállomány további gyengülését, hiszen szükség van arra a makkra, amelyet az állomány megterem.
Egy vízhiányos, legyengült állapotba került fa pedig nem biztos, hogy megfelelően tud teremni.
– A víz biztosításával növelhető a fák vitalitása, életereje és ellenálló képessége – mondja Molnár Tamás, aki hozzáteszi: az UV-sugárzás miatt sem mindegy, milyen „erős” egy fa.
A Mecsekerdő már második éve alkalmazza ezt a módszert ezen a területen. A vízpótlást időszakosan, az időjárási viszonyokhoz igazítva végzik, idén várhatóan szeptember közepéig szükség lehet rá.
A beavatkozás szorosan kapcsolódik az Ormánság vízgazdálkodásához és az Ős-Dráva programhoz is
A térség a korábbi évszázadokban vízjárta, mocsaras vidék volt, ahol a települések között egykor ladikkal is közlekedtek. A mezőgazdasági területek kialakítása miatt később jelentős mennyiségű vizet vezettek el, napjainkra azonban éppen az ellenkezője, a vízhiány vált problémává.
– Az Ős-Dráva rendszerének egyik célja, hogy a folyó vizének egy részét a térségben tartsa. A Drávából kiemelt víz csatornákon keresztül jut el az Ormánság különböző területeire, majd a rendszer végül visszavezeti a folyóba. Közben azonban lehetőség nyílik arra, hogy a víz feltöltse a medreket, az oldalágakat, valamint ellássa a vízhiánnyal küzdő természetes és gazdálkodási területeket – magyarázta az erdészeti szakember. Molnár Tamás szerint már az is jelentős eredmény, ha a térség medrei és oldalágai ismét vízzel telnek meg, hiszen ez nagyobb területen járul hozzá a vízpótláshoz.
Az erdészet igazgatója úgy fogalmazott: Magyarországra különböző folyókon keresztül jelentős mennyiségű víz érkezik, majd a határt elhagyva tovább folyik. A cél az, hogy ezt a vizet minél tovább az országban tartsák, és a természet, illetve az emberek számára is hasznosíthatóvá tegyék.
A 18 hektáros tölgyes vízpótlása ennek a nagyobb vízgazdálkodási rendszernek egy kisebb, de jól látható példája, amely egyszerre szolgálhatja az erdő fennmaradását, a fontos genetikai állomány megőrzését és a térség vízháztartásának javítását. Elkerülve egy esetleges ökológiai katasztrófát.
Ez is érdekes lehet
Percenként 40 kád vizet pumpálnak a területre, hogy átvészelje a szárazságot.
Még applikáció is segíti a fák öntözését!
Sárguló fák? Egyelőre rendben van. Ez a makktároló azonban megmentheti a Mecseket is.
