Utoljára 2018-ban indított a Fidesz fideszes jelöltet a pécsi körzetben, és rendre veszítenek!

A Fidesz évtizedek óta az utolsó pillanatban nevezi meg hivatalos képviselő-jelöltjeit, vagyis a törvényes kampányidőszak kezdete előtt gyakorlatilag közvetlenül. Ez most is így látszik történni, a különbség annyi, hogy Orbán Viktor és a párt más vezetői is sajtónyilatkozatokban már jelezték: megvannak a 26-os jelöltek, és 40%-ban új képviselővel indulnak csatába jövő tavasszal. Az indulók neveit egyelőre lassan csepegtetve hozzák nyilvánosságra, ráadásul még ők sem hivatalosak a párt szabályzata szerint – januárban lesznek majd hivatalosan is jelöltek.

Pécsett annyit tudni, hogy a Baranya 2-es OEVK-ban Hoppál Péter újraindul a képviselői posztért – belső forrásaink ezt atombiztosra jelezték nekünk, de a Baranya 1-es OEVK-ban még keresik a „megfelelő jelöltet”. Utóbbi nem könnyű körzet a Fidesz szempontjából, utoljára 2014-ben tudott ott nyerni fideszes jelölt (Csizi Péter), de országos kormányzati kétharmaddal és pécsi fideszes kétharmaddal a háta mögött 2018-ban mégis leváltották a pécsiek Mellár Tamásra. Azóta nem indított a Fidesz fideszes jelöltet ebben a körzetben, csak olyat, amelyet a párt is támogatott, de nem volt párttag.

Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület vezetője indult ugyanis a körzetben 2022-ben, akit ugyan keresztény-jobboldaliként tart számon a pécsi köztudat, de viszonya a Fidesszel olyan, mint egy rossz házasság, ahol a felek néha gyűlölik, néha megtűrik és csak időnként kedvelik egymást.

Lapunk úgy tudja, a pécsi fidesz vezetői most is nagy erőkkel keresik az indulót, ugyanis azt biztosnak tekintik forrásaink, hogy a körzet választókerületi elnöke, Őri László, a párton belül „szokásjog” ellenére most sem indul el a választáson, ahogy 2022-ben sem. (Ezt korábbi kérdésünkre Őri nem erősítette meg, akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy „bármi lehet” – a szerk.) Ennek azonban – belső informátoraink szerint – elsősorban az az oka, hogy Őriék az elmúlt 8 évben úgy mértek és számoltak, hogy több esélye van a körzetben egy „párton kívüli” jelöltnek, mint egy olyannak, aki párton belül van. Az tény, hogy Kővári 2022-ben csak alig pár tucat szavazattal maradt le Mellár mögött, azt pedig nem tudni, hogy egy fideszes jelölt mennyit hozott volna. Az is tény azonban, hogy Kővári nem nyert – ráadásul a későbbi, helyhatósági választásokkor sem.

Vagyis a pécsi Fidesznek az a taktikája, hogy párton kívüli jelölt mögé sorakozik fel, rendre kudarcot vallott eddig. Jövőre mitől lenne ez másként?

De ez számít-e valójában, vagy másról van szó?

Az elmúlt hetekben számos nevet hallottunk a pécsi fidesz köreiből, mint lehetséges jelölteket. Volt köztük sportoló, jelenlegi KDNP-s képviselő, ügyvéd, művész és kutatóorvos is, de felmerült az is, hogy Cziráki Attila, a pécsi Szívklinika vezetője is potenciális jelölt lehet – utóbbi ráadásul bár nem tagja a Fidesznek, önkormányzati képviselő-jelöltként élvezte a párt támogatását, és be is került a képviselőtestületbe 2024-ben.

Cziráki indulásának esélyét erősíti, hogy közismert pécsiek nyílt levélben kérték fel az indulásra a professzort, aki egyelőre nem reagált nyilvánosan, kis időt kért erre.

Fontosabb kérdés az, számít-e egyáltalán, hogy kit indít a Fidesz, indít-e bárkit, vagy „csak” beállnak egy párton kívüli jelölt mögé a pécsi 1-es körzetben, ahogy az elmúlt választáson?

A hazai sajtó- és politikai közbeszéd állapota arra enged következtetni, hogy teljesen mindegy, hogy a pártból, vagy a párton kívülről érkezik-e egy politikai tömb jelöltje, ugyanis azonnal ráütik a „fideszes” pecsétet a nyilvánosságban, ami Baranya 1-es OEVK-ban nem tűnik előnynek. Kővári sem volt fideszes, mégis a legtöbb nyilvános médiafelületen a „fidesz jelöltjeként” hivatkoztak rá – hiszen az is volt egyebek mellett. Ez igaz más politikai formációkra is: minden indulót azonosítani lehet valamelyik párt „emberként” – ahogy ez a Tisza jelöltek esetében is megtörtént, hiszen tény, hogy a baranyai jelöltek mögött Puch László és az MSZP árnyéka (na meg infrastruktúrája) tornyosulhat.

Az országgyűlési választások a politikai brendek küzdelme általában – ebben a politikatudomány egyetért. Azaz, 2026 is sokkal inkább fog szólni Orbán Viktorról és Magyar Péterről, mint arról, hogy a helyi jelöltek kicsodák és micsodák.

Még egyszerűbben: az ismert és megtapasztalt teljesítmény harcol majd az ígéretekkel, vágyakkal, reményekkel jövő tavasszal.

Érdemes azt is észben tartani, hogy Mellár Tamás úgy tudott duplázni ebben a pécsi OEVK-ban, hogy rendre visszatérő kritika volt vele szemben, hogy a körzetében alig tartózkodik! Ez olyannyira igaz volt, hogy maga Mellár Tamás nyilatkozta azt lapunknak, hogy neki nem is az a dolga, hogy a körzetében serénykedjen, tőle nem ezt várják a pécsiek, és nem ezért küldték a Parlamentbe. És igaza is volt.

Az érzetek küzdelme és a töredékek

Mindezekből kikövetkeztethető, hogy ha egy párt, vagy politikai formáció elveszítette hitelességét helyben, elfogytak a politikai bizalmi kreditjei a választóknál, akkor mindegy a jelöljük személye, mert nem az fog számítani. És az is igaz, ha egy politikai formációnak van hitele és van bizalmi kreditje, akkor majdnem mindegy a jelöltjük személye, mert nem az számít, hanem az érzés, amit képviselnek és amit közvetítenek.

A károkat azonban – ebben a választási szisztémában – érdemes minimalizálni, ugyanis nagyon komolyan számítanak a töredékszavazatok, azok nem vesznek el, hanem hozzáadódnak a párt, politikai szervezet listájához – kifejezve a valódi választói akarat mértékét. Így lehet például „érdekképviseletük” olyan poltikai szervezeteknek az Országgyűlésben, amelyek mögött nincs és sose volt valódi társadalmi tömeg (pl. Párbeszéd), de emiatt lehet a politikai pártoknak több képviselője a Parlamentben annál, mint ahány körzetben győzni tudtak. A nap végén pedig csak ez utóbbi fog számítani, hiszen az diktál, aki mögött többség van.

Azaz nagyon is számít a győzelem, és a vereség mértéke!