A koronavírus, továbbá a későbbiekben más kórokozók által kiváltott antitestes és sejtes immunválasz mérésére szolgáló eszközt és eljárást fejlesztettek ki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a RoLink Biotechnology Kft. kutatói.
A két évig tartó együttműködés eredményeit bemutató keddi pécsi sajtótájékoztatón Jakab Ferenc, a PTE innovációs rektorhelyettese, a kutatásoknak teret nyújtó pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) vezetője felidézte: a koronavírus következtében példás összefogás alakult ki a hazai kutatók és a cégek között, együttműködésükkel számos komoly tudományos munka zárult eredménnyel.
Közölte: jelentős előrelépés történt Pécsen is e téren, hiszen a PTE és a RoLink Kft. összefogásával egy olyan technológia jött létre, amely több más – várhatóan akár embert is megfertőző, potenciálisan veszélyes – vírus, kórokozó elemzésére is alkalmas lesz a jövőben.
Birkner Zoltán, a – projektben részt vevők két évig zajló munkájához csaknem 130 millió forintos támogatást biztosító – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke emlékeztetett: a kormány 2018-tól a gazdasági szereplők és a kutatók közötti együttműködést kívánta erősíteni és a társadalom számára hasznos kutatói munkát ösztönözte, ennek érdekében meg is duplázták az innovációra szánt források korábbi összegét.
Közölte: a koronavírus első hullámát követően a piac és az akadémia egymásra talált, 2021 közepére pedig minden eszköz Magyarország rendelkezésére állt ahhoz, hogy megbirkózzon a járvánnyal; a vírusra adott válaszok érdekében pedig húszmilliárd forintnyi kutatási projekt indult el a most záruló a pécsivel együtt.
Hetényi Roland, a RoLink Kft. ügyvezetője beszámolt róla: a projekt keretében az elmúlt két évben 150 kísérletet végeztek el 25 kutató bevonásával és a VNL falai között sikerült egy teljesen új – jelenleg szabadalmaztatás alatt álló – eszközt és eljárást kifejleszteniük a vírusok által kiváltott antitestes és sejtes immunválasz méréséhez.
A felfedezéssel a koronavírus örökítőanyagát olyan módon tudták hatástalanítani, hogy a vírus szerkezetében nem okoztak károsodást, így pedig a kórokozó emberi szervezetre gyakorolt hatásait is vizsgálhatták. Az UVC típusú fény segítségével zajló eljárás során a vírus wuhani és delta variánsát is inaktiválták, utóbbi esetében pedig a hatástalanított vírus biztonságosságát állatkísérlet keretében is megvizsgálták. Bebizonyosodott a kutatások során, hogy az orron keresztül szervezetbe juttatott inaktivált koronavírus sejtes immunválaszt váltott ki, ami a védőoltások eredményességét is igazolja.
Annak érdekében, hogy a vírus által kiváltott immunválaszt pontosan mérni lehessen, a koronavírust a lehető legtisztábban kellett előállítani, ezért a kutatók kidolgoztak egy hatékony, gyors és minimális veszteséggel járó vírustisztítási eljárást is, amely lehetőséget ad az inaktivált koronavírus széleskörű kutatási felhasználására is.
(MTI, fotó: Csortos Szabolcs)
