Tavak, vízesések, nyaralóvillák, strandfürdők és parkok - ezt álmodták meg 123 éve a Tettyén, amit Pécs Margitszigetévé akartak varázsolni. Ha megvalósult volna a terv, most a terület az ország egyik legszebb üdülőközpontja lenne. A városrész azóta sem sokat változott, jelenleg is Pécs legemberibb lakóövezete. De nézzük, mi volt a nagy terv!
„Nagyszabású tervvel foglalkozik jelenleg a városi mérnöki hivatal. Nem másról van szó, mint a Tettye fennsíkjának és környékének rendezéséről, hogy e szép terület oly kiránduló és mulatóhelyévé varázsoltassék, melyhez fogható messze földön nem lesz – írja a Pécsi Napló 1898 októberi lapszáma.
Ehhez tavakat is terveztek, amelyek a szórakozás mellett víztározóként működtek volna.
„A Felső- és Alsó-Tettyén e czélból a tavaszkor hasztalan lefolyó vizekből több tavat kellene csinálni akként, hogy azokból a vizet szükség esetén be lehessen vezetni. E tavakat körös-körül fákkal és sétányokkal kellene ellátni, melyek a vizet hüsen tartanák. Magán a Tettye síkján a romok felett egy nagyobb árkú tó helyesen volna alkalmazható. Közvetlen a romok alatt egy nagyobb tó és lejebb még két tavat lehetne létesíteni. E négy tó rengeteg sok vizet volna képes felfogni.”
A tavak környékén szerpentin létesült volna, amelyek mellett nyaralóházaknak parcellázták volna a telkeket.
„E szép terület oly kiránduló és mulatóhelyévé varázsoltassék, melyhez fogható messze földön nem lesz. Most, hogy a kisajátított és elpusztult vízimalmok telkei a város tulajdonát képezik, impozáns nagyságú terület áll a város rendelkezésére és csak helyeselhetjük, ha a város e páratlan fekvésű helyet modern irányúan akarja felhasználni. A most hepe-hupás, vízmosásos tájékot nagyon szépen lehet lépcsőzetesen szabályozni, a meredek utat elkerülvé, serpeatioákkal lejtősen lehet vezetni, az omlatag hegyoldalakat megerősíteni és szépíteni, egy szóval: földi paradicsommá átalakítani.
A város már akkor is pénzes vállalkozóra vagy egy cégre várt,
valakire, aki finanszírozta volna a fejlesztést. Persze ilyen nem akadt, pedig a város szerint a tettyei beruházás jövedelmező lett volna.
1933-ban ismét előkerült a Tettye rendezésének ügye, egy pécsi ügyvéd nyílt levélben üzent a városvezetésnek a tarthatatlan állapotok miatt.
„A Tettyét, a Mecsek drágakövét, Pécs Margitszigetévé kell varázsolni, strandfürdővel ellátni, parkosítani — olyan idegenforgalmi attrakció lesz, mely busásan meghozza a befektetett tőke kamatait… A városi hatóságnak is vannak sürgős teendői a Tettye körül. Aszfaltozni kell a Tettye uccát, vízvezetékkel ellátni a Tettye vidékét. A kis Tettyéből gyermekjátszóteret csinálni … és nem kellene megengedni, hogy az autók bejárhassanak a vendéglő elé és akkora port verjenek fel, hogy az ott tartózkodók hanyatt-homlok menekülni kénytelenek.„
A Tettye rekonstruciója egy kicsit elcsúszott, végül 1971-re készült el.
„Ötévi munka után befejeződött Pécs legnagyobb és legszebb parkjának, a Mecsek déli lejtőjén levő Tettyének a teljes rekonstrukciója. A 33 ezer négyzetméter területű park észszerűen ötvözi a pihenőkertet és játszóteret. A kisgyerekek különféle játszószerek között válogathatnak, a tizenéveseknek labdapályát építettek, az idősebbek pedig kényelmes kempingszékeken és nyugágyakon pihenhetnek az árnyas fák alatt. A felnőttek szórakozását szolgálja a rózsalugasban elhelyezett óriás sakk is.„
1977-ben igazi attrakciókkal bővült tovább a Tettye.
„Olyan játszóteret készítettek Tettyén a pécsi kertészek, ahol a forgóhinták, gerendák, mókuskerekek, mászókák, döcögök mellett ingyenes játék kölcsönző is van. Biciklit, rollert, labdákat, ugró- és mászóköteleket kaphatnak a gyerekek.„
1980-ban pedig elkészült a rönkfa játszótér
„Szatyor Győző fafaragó népművész és testvére Szatyor Zoltán faragták rönkökből a játékokat. A rusztikusán megmunkált, a népies díszítőelemek felhasználásával épített fazsindelyes kis ház, a pávás mászóka, és a lovas körhinta, illetve döcögő nagy sikert aratott a gyerekek körében.”
Pár évvel ezután ismét felmerült, hogy a Tettyéből turistaközpontot kellene csinálni. Erről Tillai Ernő építész beszélt egy televíziós interjúban.
A ma 94 éves építész véleménye még mai is igaz, a Tettye a város legemberibb része még ma is.
Forrás: Pécsi Napló, Dunántúl, Esti Hirlap, Dunantúli Napló, Fortepan, RégiPécs
