Az MCC (Mathias Corvinus Collegium) Pécsi Képzési Központjában Szőnyi Lídia pszichológus, az MCC Mindset Pszichológia Iskola kutatótanára tartott előadást a „bullying”, vagyis zaklatás témakörében.
Bullying = zaklatás = rendszeres hatalomfitogtatás
Szőnyi Lídia pszichológus szerint
a szülők bevonása egy iskolai zaklatásnál csak a legsúlyosabb esetekben szükséges.
Például olyan fizikai bántalmazáskor, amikor annak szemmel látható nyomai maradnak.
Esetleges megoldások, amiket a pedagógusoknak alkalmazniuk kell:
Az áldozattal meg kell értetni, hogy nincs egyedül ebben a szituációban, nem ő tehet róla.
Fontos felhívni a figyelmét: semmi sem az ő hibája és senkinek nincsen joga bántalmazni a másikat. CSAK az elkövetőnek van oka szégyenkeznie a bántalmazás miatt, az áldozatnak NINCSEN!
A zaklatást feltétlenül jelezni kell az intézmény felé!
Fontos, hogy egyetlen ismert eset sem maradhat következmények nélkül. Az eljárásrendet ki kell dolgozni és végrehajtani. A szituációért felelős résztvevőt meg kell jelölni és az erről szóló iskolai szabályzat szerint eljárni.
Megelőzéssel együtt hatékony, ha lehet alapozni a bántalmazás negatív hatásának ismertetésére, osztályszabályzatokra, elutasító csoportnormára.
Nem javasolt az irányítás magunkhoz ragadása a zaklató viselkedésének kisebbítése által, mert azzal bosszúra motiválnánk.
A célponttá váló diák azért nem tudja magát megvédeni, mert:
a bántalmazó fizikailag erősebb, vagy az áldozatnál erősebbnek látja magát. A zaklatott személy azért tűnik ideális áldozatnak, mert láthatóan sebezhető.
Mik a hosszútávú következmények? Ezért fontos a beavatkozás
Az ÁLDOZATnál: rosszabb egészségügyi állapot, pszichoszomatikus tünetek, depresszió jelei, rosszkedv, negatív gondolkodás, beilleszkedési nehézségek, elmagányosodás, tanulási problémák, hiányzás
Az ELKÖVETŐnél: agresszív viselkedés, impulzivitás, erős késztetés az uralkodásra, kevés empátia, vágy a hatalom és a dominancia iránt, antiszociális és szabályszegő viselkedés
A SZEMLÉLŐK: biztonságérzet csökkenése, tehetetlenségérzés, félelem, bűntudat, mert nem segített
MINDEN RÉSZTVEVŐRE HATÁSSAL VAN A BULLYING!
Mit tegyünk a bántalmazókkal?
- avatkozzunk közbe
- teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermek jó legyen
- segítsük elő az empátia kialakulását
- ellenőrizzük a tévénézési és videójátékokkal kapcsolatos szokásait
- vonjuk be ösztönző, motiváló tevékenységekbe
- neveljük arra, hogy jóra törekedjen
Nem a gyereket kell megváltoztatni, hanem az adott viselkedést.
Ki kell derítenünk hogy mi történt pontosan, és fel kell hívnunk a bántalmazó figyelmét arra, hogy az ilyenfajta viselkedés elfogadhatatlan. Fel kell hívnunk a gyerek figyelmét arra, hogy milyen következményei vannak a bántalmazásnak, beszélgessünk vele mélyebben ezekről.
Hogyan segítsünk a szemlélőnek?
- tudatosítsuk, hogy miért nehéz közbelépni
- tanítsuk meg őket, hogy miként lehet biztonságosan is támogatni az áldozat vigasztalását, melléállását, támogatásnyújtását, akár egy kedves szóval vagy egy mosollyal
Helyreállító konfliktuskezelési alapelvek, amelyeket alkalmazni kell:
- nyílttá tenni a konfliktust – beszéljünk róla mindenki előtt
- vállaljuk a konfrontációt
- a csoport erejére kell építenünk – hallgassunk meg minden szempontot és véleményt, miért és hogyan alakulhatott ki a szituáció
- ott kezeljük a konfliktust, ahol keletkezett
- vonjuk be a megoldásba mindazokat, akikre a konfliktus hatott – a bántalmazót, az áldozatot és a szemlélő(ke)t is
- a szükségekre és az érzésekre kell reflektálni a megoldásra (jövőre) koncentrálni
Ami nagyon fontos: jóvátételre kell törekedünk, nem büntetésre.
A megoldás: szükség van minden résztvevőre, büntetés helyett jóvátételre, átfogó stratégiára és összefogásra.
Ezt tudtad? A bullying fajtái:
- fizikai – azaz a testi zaklatás pl.: rúgás, ütés, lökdösődés
- verbális – azaz a lelki bántalmazás pl.: csúfolódás, ugratás
- kapcsolati – elkerülés, pletykálkodás, hazugságok terjesztése, fenyegető nézés, gesztusok
- cyberbullying – azaz internetes zaklatás pl.: internetes jelszavak megszerzése, valótlanságok terjesztése az interneten
