Egyetlen magyar Mikulásként vett részt a moszkvai Mikulás-iskola idei továbbképzésén a pécsi Mikulás. Az ottani Gyed Maroz – vagyis a Télapó – mikulása meghívásra utazott el az orosz fővárosba. Mint mondta, nagyon hasznos tapasztalatokra tett szert, mi több: ő is tudott újat mondani ottani kollégáinak.
Az Orosz Mikulások Szövetsége minden évben 2-3 napos továbbképzést szervez, ez idő alatt megtanulják, hogy:
- a kosztümöt, a ruhát, a hajviseletet milyen módon a legegyszerűbb hordani
- milyen praktikák vannak a szakáll megfelelő tisztítására, a kesztyűk elrejtésére, viseletére és fertőtlenítésére – ami napjainkban az egyik legaktuálisabb kérdés.
20-30 perces előadásokAT TARTOTTAK.
Ezenfelül megtanulják a Mikulások, miképpen tudnak felkészülni arra, hogy minél kisebb kockázattal, gördülékenyebben történjen az ünnepvárás és a megvalósítás. Továbbá hogyan lehet kivitelezni a pár perces találkozásokat a gyerekekkel, ami igazi kihívás, ugyanis komoly logisztikai munkát követel, mert:
– A földrajzi távolságot kell áthidalnunk valamilyen módon, és a gyerekek korosztályával is van „gond”, mert nagyjából egy célcsoportot látogatunk meg, hogy könnyebb legyen az ajándékokat elkészíteni – mesélte el a pécsi Mikulás, aki azt is hozzátette, hogy:
Meghívottként egyedül én vettem részt Magyarországról.
Az orosz Mikulások segédjeiről érdemes tudni, hogy ők a Mikulás unokatestvérei, akit Oroszországban Jégapónak, azaz Gyed Maroznak, segédjeit pedig a Sznyegúrocskáknak, vagyis Hópelyhecskéknek hívják. Az elnevezés a szláv kultúrkörből származik. Ők egymást kísérik az ünnepen, és mindenben segítenek a Jégapónak, mintha a titkárnői lennének. Ettől eltérően Magyarországon a Mikulás önmagában jár, vagy néha elkíséri a Krampusz.
Gyed Maroz nem az ünnepet, hanem a moszkvai telet hozza el
november 18-án az orosz Mikulás születésnapján. A ’90-es évektől kezdve ez a nap ünnepnapnak számít, és Moszkvától 150 km-re található Veliky Ustyug nevezetű településen több ezren gyűlnek össze, hogy együtt ünnepeljenek. Hivatalosan tehát november közepén érkezik meg a hideg, és innen kezdődik az orosz ünnepvárás időszaka. Viszont december 31-én az újévi búcsúztatóval egyidejűleg érkezik meg a lakásokba, háztartásokba a gyerekekhez. Január elsején jön el az ajándékozás időszaka.
feladata: meggyújtani a fenyőfán a fényt.
Rendkívül érdekes és sokszínű ez a kultúrkör, a mitológiában és a történelemben is kell keresnünk a gyökereit.
– Az 1930-s években Sztálin betiltotta a Mikulásnak a fenyőfával való találkozását, de érdekes módon ezt a törvényt ő maga oldotta fel, mert olyan nagy volt a népi ellenállás. Még a rendszerváltás előtt is eljárt a házakba a Mikulás, úgy ünnepelték a Gyed Maroz kultúráját – tanított minket a pécsi Mikulás.
Ezenfelül az orosz Mikulás viselete nagyon eltérő a megszokott, magyaros kinézettől. Gyed Maroznak
földig érő subája, térdig érő csizmája és nagy kesztyűje van.
Elsősorban közép-európai magyar sajátosságokat és szokásokat próbálta ismertetni a pécsi Mikulásunk az oroszoknak a találkozón.
– A magyar Mikulás-kultúrát összekeverik, illetve összehasonlítják Santa Claus kultúrájával. De már az is nagy eredmény volt, hogy sikerült megmutatni, hogy a mi Mikulásunk december 5-ről 6-ra érkezik, és gyakorlatilag Szent Miklós neve napjának az előestéjén kezdődik – mesélte a magyar Mikulás.
A legnagyobb élmény talán az volt, ahogy a Mikulások elköszöntek:
Daszvidanyija Mikulás!
– Nagyon jól hangzott, hogy 60 Mikulás egyszerre kórusban mondta a nevemet, hiszen ez az oroszoknál egy nem létező szó – fejezte be történetét a pécsi Mikulás.
Forrás: Gabriella Vetro (Mikulás Pécs közösségi oldala)
