Felfüggesztett börtönre ítélte a sziklacsont-per néven elhíresült eljárás két vádlottját a Pécsi Törvényszék. A döntés nem jogerős.
Mint ismert, 2020-ban az egyik helyi klinikai épület alagsorában vödrökben csontokat találtak. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott klinikaigazgató 2019 januárjában magyar és külföldi orvosok részére – sziklacsont-fúrás gyakorlásának céljából – kurzust szervezett. Az elsőrendű vádlott személyenként három-három darab, holttestekből kivett emberi sziklacsontot szándékozott biztosítani a résztvevőknek.
A sziklacsont a koponyán a halánték egyik csontja, amelyet orvostudományi egyetemi oktatási felhasználás végett holttestből kizárólag kórbonctani vizsgálat során és abban az esetben lehet eltávolítani, ha ellene az elhunyt életében nem tiltakozott.
2018 januárjától év végéig az elsőrendű vádlott megbízásából a másodrendű vádlott boncmester a patológiai intézetben elhelyezett, hamvasztani kívánt holttestekből, oktatási célból, folyamatosan, havi rendszerességgel legalább 15-20 darab, összesen 320 darab sziklacsontot, valamint nyakszirtcsont-töredéket távolított el.
Ezekért több esetben darabonként 2500 forint készpénzt kapott. A klinikaigazgató pedig a holttestekből származó sziklacsonton történő fúrás gyakorlására jelentkezőktől a kurzusán személyenként hatvanezer forintot kért.
Az ügy harmadrendű vádlottja – szintén fül-orr-gégész orvos – a kurzusokon oktatóként vett részt, maga is végzett sziklacsont fúrást úgy, hogy az ügyészség szerint tudta: a klinikaigazgató a képzéshez a csontokat jogellenesen szerezte be. A harmadrendű vádlott külföldi tartózkodása során új műtéti technikákat tanult, amelyek oktatásához nyolc sziklacsontot vitt magával az egészségügyi törvényben meghatározott feltételek hiányában.
A Pécsi Törvényszék október 16-án kihirdetett ítéletével az elsőrendű vádlottat emberi test tiltott felhasználásának bűntettében és folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett csalás bűntettében, a másodrendű vádlottat emberi test tiltott felhasználásának bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért az elsőrendű vádlottat 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és 1 600 000 forint pénzbüntetésre, a másodrendű vádlottat 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A bíróság az elsőrendű vádlott tekintetében 2 év 6 hónapra, a másodrendű vádlott tekintetében 2 évre függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, amelyeket – elrendelésük esetén – börtönben kell végrehajtani. A bíróság a másodrendű vádlottal szemben 250 000 forint erejéig, az elsőrendű vádlott által irányított alapítvánnyal szemben 3 747 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
A bíróság az elsőrendű és másodrendű vádlottakat – a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól – előzetes mentesítésben részesítette.
A bíróság az elsőrendű vádlottat az ellene foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége vádja alól, a harmadrendű vádlottat az ellene emelt emberi test tiltott felhasználása bűntettének vádja alól felmentette, és kötelezte a vádlottakat felróhatóságuk arányában az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
