Címlap Kultúra Jó, de miért ...

Jó, de miért hurcibáltak egy lila (végül szürke) gigaturult Budapest utcáin a nemzeti ünnepen?

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Aki MOST AZONNAL tudni akarja a választ, az ezt nézze meg, és minden világos lesz:

Vagy ezt, kicsit bővebben:

Netán ezt a rövid videót:


Mi közünk a Turulhoz?

Alaposan felverte a hazai online tér állóvizét csütörtökön az a lila gigaturul, amit a 444 mutatott be olvasói fotó alapján.

Aztán az MTI lefotózta élesben is a tárgyat, amelyet az ünnepen húztak maguk után ma az Andrássy úton félmeztelen emberek:

Budapest, 2021. augusztus 20. Résztvevők az államalapító Szent István Király ünnepén tartott felvonuláson a budapesti Andrássy úton. MTI/Czeglédi Zsolt

Ha valakinek esetleg erről a képről a nagy sikerű Légió című film ugrott be, az ne hibáztassa magát, mert nagyon hajaz rá:

De vajon mit keres az augusztus 20-i nemzeti ünnepen egy turul, és minek hurcibálják azt Budapest utcáin?

A Turul monda

A Turul monda az első magyar uralkodóház, az Árpád-házhoz kötődik és annak eredetmondája. Meglehetősen hiányosan maradt fent, ráadásul két változatban is – eltérésekkel. A legenda egyik változata szerint „Az Úr megtestesülésének 819. esztendejében Ügyek, amint azt fent mondtuk, hosszú idő után Magóg király nemzetségéből volt Szkítia legnemesebb vezére, aki feleségül vette Dentümogyerben Eunedubelianus vezér lányát, Emese nevezetűt. Tőle született Álmos nevű fia. Őt egy isteni közbeavatkozás révén nevezték el Álmosnak, mivel várandós anyjának álmában egy sólyomforma isteni látomás jelent meg, aki mintegy hozzáérkezvén megtermékenyítette, és feltárta előtte, hogy méhéből folyam indul, és ágyékából dicsőséges királyok származnak, de nem saját földjén fognak sokasodni.

A másik változatban úgy mesélik, „az Úr megtestesülésének 677. esztendejében, Attilának, a magyarok királyának a halálát követő 104. évben, III. Konstantin császár és Zakariás pápa idején, amint az meg van írva a rómaiak krónikájában, a magyarok másodszor is kijöttek Szkítiából az alábbi módon. Ügyek fia Előd Eunodbilia lánytól Szkítiában fiút nemzett, akit Álmosnak neveztek ama esemény miatt, mert anyjának, amikor az várandós volt, álmában egy madár, mintegy sólyom formájú, hozzá jővén feltárta, hogy méhéből folyam indul, és nem az ő földjén fog sokasodni. Ez pedig azért volt, mert az ő ágyékából dicsőséges királyok származtak”. 

Szóval ennyi a hivatalos infó a turulról. Aztán jöttek az évszázadok, és velük a további legendák és „kutatások”, illetve „megfejtések”.

Szexuális szimbólum?

A turulról, illetve a turul jelentéséről, jelképről Ungváry Krisztián történész írt még 2005-ben egy igen alapos cikket az akkori Magyar Narancsba. (A cikk témája egy komoly felháborodást generáló turul szobor felállítása volt eredetileg.) Ebben végigveszi a szerző, hogy az egyes korszakokban milyen jelentéstartalmak kapcsolódtak a turulhoz, amely eredmondából végül a fasizmus egyik jelképéig is eljutott itthon.

A turulmadárnak is számos jelentése van. Kontextus kérdése, hogy melyik valósul meg belőlük

– figyelmeztet Ungváry az írásában.

A fenti egy/két monda „annyiban különösen érdekes, hogy csak belső-ázsiai és szibériai törzsek mondavilágában jelenik meg az állat által álomban történő megtermékenyítés. Feltehetően Anonymus is innen, esetleg valamilyen perzsa gesztából vette át a sztorit. Elvileg a kerecsensólyomnak megfeleltethető turulmadár lehetne tehát szexuális szimbólum is – magyarázta Ungváry.

Tehát a turul lehet eredmítológiai lény, harci szimbólum, nemzeti totemállat, irredenta totemállat, nemzetiszocialista és antiszemita madár, vagy akár szexuális szimbólum is – ez függ a kontextustól.

Manapság

„A rendszerváltás után, a pártállami száműzetésből kiszabadult turulmadár visszatért a nemzeti jelképek közé. A honvédség különféle jelvényein és kitüntető okiratain turul díszeleg, és ugyanez a motívum a Nemzetbiztonsági Hivatal jelvénye is. A turul tehát visszakapta azt a jelentését, amelyet harci szimbólumként a XIV. századtól viselt,

és amely közvetlenül vagy közvetve szinte összes egyéb jelentésében is benne volt” – írta a történész.

Oké, de miért hurcibálták?

A Blikk élő tudósításából úgy tűnt, egy művészeti performansz része volt a turul is, ami időközben szürke fémes színű lett – de a fenti videóban is elhangzik pár érdekesség.

A videón 4 perc környékén tűnik fel. A sajátos műsorból, felvonulásból úgy tűnt számunkra, mintha a magyarság egyes korszakait jelenítenék meg művészi eszközökkel, és erről beszéltek a szereplők is, illetve a művészeti vezető a fenti videókban.

A teljes vonulás

Aki a teljes, ünnepi vonulást, illetve műsort szeretné visszanézni, annak EZT A LINKET ajánljuk: elejétől a végéig minden jól látható, hallható és látható.