Július végén állították le részlegesen a jégkárelhárító rendszer működését, de már látszik, hogy milyen hatást gyakorolt. A JÉGER-rendszer körül óriási vita alakult ki, a Klímapolitikai Intézet vizsgálata szerint kiderült, hogy nem a rendszer használata miatt nem esik az eső Magyarországon.
Döntő érveket közölt a JÉGER-rendszerről a Klímapolitikai Intézet. A szakmai szervezet választ adott arra, hogy valóban a jégelhárító működését lehet-e okolni a csapadékhiányért Magyarországon.
Az idei rendkívüli aszály miatt sok gazdálkodóban és a polgárok körében is felmerült kérdés, hogy van-e összefüggés a rendszer működése és a csapadékhiány között? Számos vélemény és álláspont ütközött, hiszen még maguk a gazdák is megosztottak a kérdésben.
Az agrártárca azért úgy döntött, a gazdák véleményére bízza, hogy mi legyen a JÉGER sorsa. A gazdák többsége a JÉGER szüneteltetésére szavazott, ezért a jégkármérséklő rendszer a jövőben csak az azt támogató vármegyékben és szigorúbb feltételekkel működhet tovább.
A Dunántúl nagy részén (Baranyában is) továbbra is a működés fenntartása mellett foglaltak állást, míg az Alföld több térségében a gazdák a rendszer leállítását támogatják.
Azokban a megyékben, ahol a többség a JÉGER működtetését támogatja, a rendszer tovább működik, ahol pedig a szüneteltetés mellett döntöttek, ott nem indítják el a generátorokat. De ahol tovább üzemel, ott is szigorítanak a működés feltételein.
Korábban már 50-60 százalékos jégeső-valószínűség esetén is el lehetett rendelni a generátorok indítását. Mostantól már csak akkor indítják el a JÉGER-t, ha a HungaroMet legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt.
A Klímapoltikai Intézet most arról írt, hogy ha valaki tudományosnak tűnő magyarázatokkal próbálja elhitetni, hogy egy jégkármérséklő rendszer képes megváltoztatni egy egész ország időjárását, akkor arra érdemes szakmai választ adni.
„Nyugat- és délnyugat-Magyarországon, ahol a JÉGER-rendszer ebben az időszakban működött, több helyen 10–20 mm-t, helyenként még ennél is több csapadékot mértek. Eközben az ország keleti és északkeleti részén, ahol a JÉGER nem működött, sok helyen gyakorlatilag egyáltalán nem esett.”
A szervezet szerinta valóság éppen az ellenkezője annak, amit az összeesküvés-elmélet állít: ott is esett az eső, ahol működött a JÉGER, és ott is maradt el a csapadék, ahol nem működött.
Ez végső bizonyítéknak tekinthető arra vonatkozóan, hogy a csapadék eloszlását nem a JÉGER „ki-be kapcsolása” határozza meg, hanem a légköri dinamika, a fizika törvényei, a nedvesség, a frontok és a konvektív folyamatok.
Ez is érdekes lehet
Van eső vagy nincs eső? Baranya is érintett.
Annyi volt a szúnyog a Balaton felett, hogy felhőnek érzékelte az időjárás radar.
Elmagyarázzuk, mit érzel, ha eső illatot érzel!
Kísért a szaharai por.
Fel kell készülni a gyakoribb villámárvizekre.
Országszerte mintegy 3000 viharkárt számoltak fel.
