A szálloda építéséről 1935-ben döntött a pécsi városvezetés. Két évvel később már állt a szálló, ekkor kezdték el forgatni a Hotel Kikelet című vígjátékot, amely gyorsan népszerűvé tette a mecseki üdülőszállót, köszönhetően a kor filmsztárjainak, Turay Idának, Páger Antalnak és Kabos Gyulának.
1935-ben írták ki a hotel tervpályázatát, amelyben kikötötték, hogy kizárólag pécsi építőcég pályázhat, az épületnek minimum kétemeletesnek kell lennie, valamint elvárás volt az is, hogy a Kikelet a világhírű hotelekkel vetekedjen.
Pécs üdülőszállót épít a Mecseken
„Pécsről jelentik: Pécs, idegenforgalmának emelésére emeletes mecseki üdülőszálloda építését határozta el 250.000 pengő költséggel. A szálló a bizottság tervei szerint egyelőre ötvenágyas lesz, négyholdas fenyvespark közepére építik és a vendégek szórakoztatására nyári uszodát, teniszpályát és függőkerteket létesítenek. Mivel az építésre a fedezet megvan, a tervpályázatot már ki is írták és a szálló építését a tavasz elején meg is kezdik” – írta a Dunántúl 1935 januárjában.
Az uszoda és a teniszpálya végül nem valósult meg, ahogy az 50 szoba sem. A 12 ezer négyzetméteren emelt négyszintes szállóban 34 kis garzonlakásnak megfelelő szoba épült, a közös fürdőszobák a folyosók végén voltak. A Hotel Kikelet telt házzal üzemelt a film bemutatóját követően.
„A mai napon Pécsre érkezett Gaál Béla, a legnagyobb sikerű magyar filmek rendezője, hogy a város vezetőségével tárgyalásokat folytasson egy új film pécsi felvételeiről. Arról van szó, hogy Vadnai László „Hotel Kikelet“ c. filmvígjátékának, amelynek zenéjét Ábrahám Pál szerezte, külső felvételei részint Pécsett a Mecseken, részint pedig a városban készülnének. Ez volna az első eset, hogy magyar film városjeleneteit nem Budapesten készítenék. Egyébként a „Hotel Kikelet“ főszerepeit Tőkés Anna, Turay Ida, Páger Antal, Kabos Gyula, Törzs Jenő és Kiss Ferenc játszák. Gaál Béla ma hosszan tárgyalt Sik főjegyzővel és azt szeretné elérni, hogy a budapesti és pécsi felvételezés között mutatkozó költségtöbbletet Pécs város fedezze. A tárgyalásokat holnap folytatják és amennyiben eredményt érnek el, az új film felvételeit két héten belül megkezdik Pécsett” – jelent meg egy rövid hír 1937-ben.
Végül a város 3000 pengővel járult hozzá a film költségvetéséhez.
„A mecseki üdülőszállónál nagy a sürgés-forgás. Folyik az üdülőszállónak „Hotel Kikelet“-té történő átalakítása. A főszereplők egy része máris leérkezett Pécsre. Turay Ida vonaton tette meg az utat, Páger Antal és bájos felesége, Komár Júlia viszont saját gépkocsijukon tették meg az utat. Pénteken és szombaton eszközük a „Hotel Kikelet“ városi felvételeit: a Székesegyház előtt, a Széchenyi téren, a Papnövelde utcában, a Visy László úton és Sik Lajos dr. tb. főjegyző virágdíszben pompázó villájának kertjében. Az előjelekből ítélve a „Hotel Kikelet“ az idei magyar filmprodukció kimagasló értéke lesz és Pécs város büszke lehet arra, hogy megvalósításához városunk adottságait találták legmegfelelőbbnek.”
A szálló azóta töretlen népszerűségnek örvend.
40 évig munkások nyaralója volt
1949-ben az elvtársak foglalták el, a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) üdülőjeként működött a rendszerváltozásig.
„Most indultak a munkások utolsó rohamra az üdülőért, mely eddig nem volt az övék. A dolgozók, akik eddig csak távolról gyönyörködhettek az Üdülőben, most mentek megünnepelni, hogy ez is az övék lett a földek, a gyárak és az iskolák után” – ezt már a Dunántúli Napló harsogta világgá.
A beutalt munkások a hivatalos megnyitón felállva éljenezték Rákosi Mátyást és a Magyar Dolgozók Pártját.
„Lelkesen ünneplik a nép vezetőit, akik a munka és jólét mellett most már a kellemes pihenést, é szórakozást, üdülést is biztosítják a dolgozóknak.”
A munkásokat pedig Tamás György, az Állami Gyógyhelyek és Üdülők igazgatója hergelte, aki pincérként nem, de kommunistaként jól bevált.
„Tamás elvtárs a szálló „Hotel Kikelet” korában pincérinas volt itt, akkor tanulta meg gyűlölni a régi rend henye urait. Lelkes taps zúg fel, amikor ezt elmeséli, és amikor bejelenti: a kiszolgálás a munkás-üdülők számára lesz olyan jó, sőt jobb mint a kizsákmányolók részére volt.”
Az akkori portás, Nyerges bácsi így emlékezett meg a vendégekről.
„Hogy őszinte legyek, ide amolyan igazi nagyurak, arisztokraták, gyárosok nemigen jártak, legfeljebb, ha Pécsett akadt dolguk, mint például József „főherceg”, aki a Mecsekben vadászott szarvasra néhány napig. Elmeséli azután, hogy ez a szálló az „igazi nagyuraknak’’ olcsó volt. Azok csak oda mentek, ahol a legmagasabb árakat számítolták, mert tudták, hogy oda más nem mehet, ott maguk között vannak. Ide csak nagykereskedők, bankárok, tőzsdések, gazdag mérnökök, vállalkozók jártak — és nászutasok. — Ősszel és tavasszal főleg a nászutasokból éltünk — meséli — egy alkalommal egyetlen este 17 nászutas-pár szállt meg. Volt egy levelezőlapunk is, amire az volt írva: „Nászutasok Mekkája.”
1990-ben felújították, 40 év után újra bárki megszállhatott a hotelben, amely 1998-ban a Hunguest Hotel tulajdonába került. A kor igényei szerint modernizálták, a szocialista bútorokat hirdetésben árusították ki. 2007-ben egy pécsi vendéglős vette meg, a szálloda kültéri medencét és wellness-részleget kapott. A tulajdonos 2015-ben bezárta, majd 2017-ben sikerült túladnia rajta a mellette álló magánklinikának. A bezárást október végén jelentették be közösségi oldalukon.
