Söröző kislányok, tűzharc egy szökött fegyenccel – történetek a Tettye száz éves történetéből. Pájsli, toros leves, babos káposzta – ezek a sváb fogások tették híres vendéglővé a Tettyét, mely 130 éve már biztosan várja a vendégeit.
A napokban elhunyt tulajdonos, Maszler József 1986-ban lett az étterem vezetője, a hely általa lett igazi sváb vendéglő. A menü azóta már sokat változott, mára mindössze egy-két sváb étel maradt az étlapon: a pájsli és nagy ritkán a toros leves.
„Az élelmes vendéglős, Maszler József felismerte, hogy a környékbeli sváboknak nem áll igazi, szájízük szerinti étterem a rendelkezésükre. Nosza megnyitotta a Mecsek alján, a tűzről pattant sváb éttermet, ahol paprikás csirke és borjúpörkölt helyett németes savanyú tüdőt tálalnak fel nudlival. A törzsvendégek a szomszédos falvakból érkeznek, volt németajkú diákok itt ünneplik az érettségi találkozót, ifjú sváb párok itt tartják az esküvői ebédet, öregebbek az ezüst- és aranylakodalmat és örömmel rendelik meg a „Sauerbratent”, ezt a kissé savanykás ízű marhasültet, vagy a „Pfannkuchennek” becézett vastag, zsíros palacsintát” – írta 1987-ben az Amerikai Kanadai Magyar Élet című lap a német DPA hírügynökség beszámolója alapján.
Az étterem bizonyára akkor keltette fel a német hírügynökség figyelmét, amikor Richard Karl Freiherr von Weizsäcker nyugatnémet kancellár Pécsre látogatott és itt ebédelt meg.
A vendéglőt ebben az évben vette át az akkor 23 éves Maszler József, aki igazi sváb éttermet és sörkertet álmodott meg. Erről így írt a helyi sajtó:
„De most a Tettye-vendéglő, ha nem is hivatalosan, de mondhatjuk már sváb vendéglőnek — újjáéledt. Kicserélték a berendezést, térelválasztókkal tették otthonossá, sváb háziszőttesekkel díszítették a falfelületeket és kékfestő szetteket helyeztek el a kisterem asztalaira. Sváb-vendéglő lett belőle. Igazi, speciális, káposztás-kolbászos-fűszeres ételekkel, kuglóffal, szerda kivételével mindennap hangulatos sramlizenével, Imhoff Mihály és zenekara előadásában.
Rétes mindig lesz! Mondta Maszler József, aki szerint fokozatosan bevezetnek több sváb ételt az ismert, hagyományos étkek mellé mint a baboskáposztát füstölt csülökkel és knédlivel, vagy a pájslit, amelyek receptjeit is közölte az újság. Maszler József és a főszakács Berényi Imre szerint a sváb vendéglő a jó konyhájával és kitűnő zenekarával szeretné visszacsalogatni a hajdani híres Tettye-étterem vendégeit.
Maszler József Szekszárdon született 1954-ben, kereskedelmi szakközépbe Pécsett járt. Munka mellett szerezte meg felsőfokú vendéglátói képesítését.
„Kereskedőként végeztem, egy barátom csábított a vendéglátásba, pincértanulónak. Az Olimpiában dolgoztam, későbbi feleségemmel együtt. El tudja képzelni: két kis falusi gyerek, tányérmosogatás? Csak később, amikor ide kerültem, határoztam el, hogy a sváb vonalat viszem. Akkor, 1986-ban, ez nem volt sima ügy” – mondta egy 1991-es interjúban.
Az étterem először 1908-ban szerepel az újságok hasábjain, amikor a Pécsi Nemzeti Kaszinó estélyéről számolnak be. A Pécsi Újlap 1909-es cikke szerint kisebb felháborodást keltett, hogy a pincérek a haszon reményében sörrel szolgáltak ki kiskorúakat.
„Az intelligens megbotránkozására, három 8—10 éves, toprongyos, pajkos leányka foglalt helyet húsvét másodnapján minden kiséret nélkül a Tettye vendéglőjében s nagy hangon kiabált a pincérnek: „három pohár sört.” A pincér, ahelyett, hogy kiutasította volna őket, nem tudom, az erélyes parancsolás hatása alatt-e, vagy túlhajtott üzleti szellemből, teljesítette kívánságukat. Három pohár sört hozott. Az éretlen leánykák büszkén vágták ki hatosaikat, aztán koccintottak hangos kacagás közt. Még egyszer koccintanak, csak egy ujjnyi sör marad még A közönség jobbik része bosszankodik, más része nevet rajta, így folytatódott volna ez, ha törvényhatóságunk és társadalmunk egy agilis tagja, Reel György figyelmessé nem lesz és a gyermekeket ki nem utasítja.”
Az egyébként békés helyen egyszer fordult elő komoly ügy.
Tűzharc egy szökött fegyenccel
„Rendőrök a Tettye vendéglőben egy gyanús csoportra lettek figyelmesek. A borozgatók egyikében a detektívek felismerték Csurmann Tivadar 22 éves szökött fegyencet. Amikor igazolásra szólították fel, leütötte az előtte álló nyomozó tisztet és futásnak eredt. Húsz-harminc méterrel arrébb bámulatos vakmerőséggel rohamozta meg a szembenálló rendőröket és ezen az akadályon is keresztül verekedte magát. Csurmann Tivadar ekkor a Tettye fennsík sziklás oldala felé menekült, mögötte az üldöző rendőrök. A kétségbeesett fegyenc, amikor látta, hogy útját elvágták revolvert rántott és azzal tüzelt a rendőrökre. Valóságos tűzharc fejlődött ki a sziklás domboldalon, amelynek zaja messzire elhangzott. Végül is Csurmann revolveréből kifogyott a töltény és kénytelen volt megadni magát.”
A gyorsan ítélő bíróság ítélete 4 év fegyház, kihirdetése után az elnök figyelmeztette a vádlottakat, hogy most az egyszer megmenekültek a kötéltől, de a jövőben hasonló cselekményt ne kövessenek el.
A vendéglő a kezdetektől fogva városi tulajdonban volt, számos bérlője mindig a legjobbat hozta ki az étteremből, ahol számos ismert ember megfordult, például Ferenc József uralkodó és a színpad királynője, Fedák Sári is.
Így volt ez 1992 tavaszán is, amikor Gregor József operaénekes lépett fel a kerthelyiségben.
„Még az év elején történt, tavasz, nyár csak a naptárban mutatkozott, amikor Gregor Józseffel először találkoztam, de néhány perc múltával már évek óta ismertem, igen kellemes volt a beszélgetés. Ennek során – már a nyár sóvárgásával – említettem, ha egyszer kedve tartaná, a Tettyén, gesztenyefák lombja, napernyők alatt, a Maszlernál főzni is, énekelni is kéne, sokak örömére, de nem ám mint vendéglátóipari hakni, ez királyi látogatás lenne. ,,Frászt királyi, de lehet róla szó gyerekek, majd elbolondozunk” – írta a Dunántúli Napló újságírója.
Az étlapon Falstaff kedvence a la Gregor volt, ami tulajdonképen egy sonkás hagymás füstölt szalonnáshúsos rakott krumpli.
A Dunántúli Napló többször közölte az étterem sváb ételeinek, így a toros levesnek vagy a babos káposztának a receptjét.
Forrás: Régi Pécs, Dunántúli napló, Pécsi Lapok, Dunántúl