Magyarországon az első postaládák sárga alapszínűek voltak, amelyeket a kiegyezést követően zöldre változtattak, vörös-fehér szegélyzettel, a magyar nemzeti színeknek megfelelően. Ma a piros a magyarországi postaládák alapszíne, és többnyire a zöld és a fehér szín is megjelenik rajtuk. Törvény írja elő, hogy a Magyar Posta, mint egyetemes postai szolgáltató köteles minden községben és városban 10 ezer lakosonként további egy darab levélgyűjtő eszközt üzemeltetni.
Volt amikor napi 10-12 ezer levél indult és érkezett Pécsre, a belvárosi postaládákat pedig naponta 17 alkalommal ürítették ki, ma már csak munkanapokon van ürítés napi egyszer. Mára 33 darab piros levélszekrény maradt a városban, belvárosban és a Mecsek-oldalon összesen 10 darab.
„A levélgyűjtők kihasználtsága alacsony, az éves levélforgalom kevesebb, mint 1 százaléka kerül az eszközökbe. Ennek oka, hogy – feltehetően a digitalizáció terjedése miatt – az emberek ma már egyre kevésbé küldenek levelet, képeslapot. Általánosságban elmondható, hogy a városokban, turisztikai látványosságok környékén, vagy nyaralóhelyeken szezon idején az utcai levélgyűjtők kihasználtsága magasabb, többen adnak fel levelet vagy képeslapot ezen a módon. A piros levélszekrények használata egyébként kényelmes, ugyanis a hét minden napján, bármely napszakban elérhetőek, nem kell igazodni a nyitvatartási időhöz. Ezek a jellegzetes piros ládák ma már a településkép részét képezik, megszokták az emberek.” – tudtuk meg a Magyar Posta Zrt. Kommunikációs Osztályától, amely azt is elárulta, hogy hol vannak ezek a postaládák Pécsen. A lista ITT tölthető le.
A pécsi sajtóban számtalan cikk jelent meg az elmúlt 150 éveben a levélszekrényekkel kapcsolatban, ezekből válogattunk.
Az első levélszekrényeket sokan nem tudták mire vélni, vicces helyzet kerekede egy levél feladásból 1868-ban.
1922
„Kicserélik a postai levélszekrényeket. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint az összes rossz állapotban lévő postai levélszekrényeket ki fogják cserélni. Az illetékes hatóságok utasítást kaptak, hogy a levélszekrényekre reklámcédulák ragasztását akadályozzák meg, illetve szigorúan büntessék.”
1925
„A levelek jönnek, a levelek mennek… Úgyszólván ugyanannyi levél megy el naponta Pécsről, mint amennyi érkezik. Minimális 10 -12 ezer darab.”
1926
„Pécs város területén eddig 56 levélszekrényállt a közönség rendelkezésére. Huszonhat a belterületen, 30 pedig a külvárosokban és a perifériákon. A legtávolabbi levélszekrények a Hadapródiskolánál, a Zsolnay-gyárnál, a vásártéren és a Mindszentek templománál helyezkednek el.”
1928
„A város három legforgalmasabb helyén felállított levélszekrényből naponta tizenhétszer szedik ki a leveleket.”
1947
„Légipostái küldemények feladására levélszekrényt függesztett ki a Pécs 1. sz-postahivatala Városháza épületén az Idegenforgalmi iroda bejárata mellett. A levélszekrényt mindennap 13 óra 30 perckor üríti ki a posta s így az eddig az időpontig feladott küldemények még aznap továbbítást is nyernek a repülőjárattal.”
1970
Felgyújtották a meszesi postaládát
„Tegnap délután négy óra tájban a meszesi postahivatal előtt a járókelők észrevették, hogy füst szivárog ki a postaládából. A posta dolgozói nyomban elkezdték oltani a tüzet. Értesítették a postaközpontot, ahonnan levélszekrény-ürítőt küldtek ki. Az eredmény: nyolcvan levél i és karácsonyi üdvözlet, néhány lottó- és totószelvény j csaknem teljes egészében elégett.”
1979
„Közel száz levélmaradékot, s főleg hamut szedtek ki tegnapelőtt éjjel a pécsi Széchenyi téren lévő levélszekrényből a postások. A városi tanács előtti ládát ugyanis — eddig ismeretlen egyén vagy egyének — felgyújtották.”
Ez is érdekes lehet
Hét intézményből összesen harminc diák jelentkezett.
Megjelentek a munkagépek.
A légiósokat sajnos nem tudják megtartani.
Íme a klub hivatalos közleménye.
"Ha senki sem hív minket, akkor Budapestre repülünk" - kevés volt az üzemanyag
De elutasította vétkes sofőr segítségét.
