A Krím-félsziget déli és nyugati része nem túl biztonságos a nyaralóknak, de a déli részen remek a buli – legalábbis így reklámozzák a pécsiek egykor kedvenc tengerpartját a helyiek.
Baranyából a hatvanas években indultak először társasutazások a Krím-félszigetre, a Fekete-tenger partjára.
„Az Odesszát, Jaltát, Szocsit érintő utazást elsőízben hirdették meg az idén Baranyában” – írta 1962 nyarán a Dunántúli Napló.
A Krím, ezen belül Jalta néhány év alatt annyira népszerű lett, hogy sokan már autóval is nekivágtak az 1500 kilométeres útnak, ugyanis a szovjet idegenforgalmi szervek lehetővé tették Kijeven keresztül az autós utazást Jaltába.
„…Minden egzotikuma ellenére a Krím nincs is olyan messze tőlünk, s több magyarnak kellene ide utazni” – olvasható egy utazási beszámolóban, ami a Dunántúli Naplóban jelent meg.
„Egyetlen esztendőben sem volt annyi baranyai ember úti célja a Szovjetunió, mint 1977-ben. Az IBUSZ, az EXPRESS és a Cooptourist utazási irodák számára ez az év új csúcsokat hozott a Szovjetunióba utazók számában”.
A nyolcvanas évek eléjére csúcson volt az utaztatás Európa egyik legszebb tengerparti városába.
„Az IBUSZ október végéig több mint 1200 Szovjetunióba utazó turista számára szervezett programot. Megnőtt az érdeklődés és javultak az utazási lehetőségek a Föld legnagyobb területű országának távolabbi pontjaira. Sok jelentkező volt a fekete-tengeri hajóútra. A csoport tagjai Ogyesszáig repülőgéppel tették meg az utat, ott pedig vízre szálltak, hogy megismerkedjenek Jalta látnivalóival.„
Jalta annyira népszerű volt, hogy Bécsből a Dunán keresztül még két menetrend szerinti hajójárat is közlekedett, amire Mohácsnál is fel lehetett szállni. Az Amur és a Dunaj szállodahajókra még ma is sokan emlékeznek Baranyában. A 850 tonnás utasszállító hajók a gigászi méreteik miatt számos dunai horgász életét keserítették meg. Volt, hogy az általa keltett hullámok lesöpörték a parton felállított bográcsot, vagy elvitték a teljes horgászfelszerelést.
„Gyerekkorom rémálma az Amur és a Dunaj! Ments Isten csónakban lenni és velük találkozni!! Aki ezt nem élte át, annak hiába mesélem!”
„Igen, erre emlékszem, mindenki menekült!”
A krími nyaralás a rendszerváltásig volt népszerű, utána a magyarok tengeri turizmusa átevődött elsősorban az Adriára.
Jalta a Krím-félsziget legnépszerűbb nyaralóhelye. A strandolás mellett ajánlják légzőszervi betegségekben szenvedők számára különleges klímája miatt. Több olyan látnivalója van, amiért érdemes ide utazni.
A háború ellenére a turisták ezen a nyáron is előszeretettel látogatják, hogy pontosan hol lehet biztonságosan nyaralni, arról egy helyi vlogger készített beszámolót. A becslések szerint jelenleg 300 ezer turista nyaral a félszigeten és mindössze egy százalékukat tántorítják el a rakéta- és dróntámadások. A Krím-félszigeten kialakult feszült helyzet ellenére a legtöbb állampolgár nem tervezi visszamondani nyaralását.
A krími üdülőhelyek biztonsági térképét már közzétették a közösségi oldalakon, ott a Krím déli és keleti partjait jelölték meg a legbiztonságosabb zónákként. A Krím déli partvidékének városait is turisták százai „a lehető legnyugodtabbnak és csendesnek” minősítették. A pirossal jelölt területek nem számítanak túl biztonságosnak, a sárga és zöld területeken nyugodtan lehet nyaralni.
