Két évre javasolja elengedni az iparűzési adót Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki ezeket az ötlteit elmondta a miniszterelnöknek is. Sorban veri ki a biztosítékot az önkormányzatoknál a gondolat, ehhez csatlakozott most a pécsi fidesz frakcióvezetője.
Csizmadia Péter a közösségi oldalán írt le néhány gondolatot Parragh ötlete kapcsán, és
szerinte „az érzékelhető mértékű iparűzési adóbevétellel rendelkező települések összecsuklanának„, ha kompenzáció nélkül valósulna meg a kamara javaslata.
Az ellenzéki frakcióvezető azt írja, szerinte „a helyes út a válság miatt legnehezebb helyzetbe került vállalkozások olyan módon történő megsegítése”, ami nem veszélyezteti az önkormányzatok működését.
Íme Csizmadia teljes posztja a témában:
„Az önkormányzatok legfontosabb bevételét jelentő helyi iparűzési adó felfüggesztésének ötlete, amely Parragh Lászlótól, az iparkamara elnökétől származik, éles ellenállást robbantott ki az önkormányzatok részéről. Tegyük hozzá, teljes joggal!
Az önkormányzatok szabad felhasználású saját bevételeinek gerincét (sőt szinte teljes vázrendszerét) a helyi gazdasági élet szereplői által befizetett iparűzési adó képezi. (Az IPÁ-t csak kiegészítik az egyéb közhatalmi bevételek, mint a településenként változó mértékű építmény és telekadó, idegenforgalmi adó, hatósági díjak, stb.). Amennyiben ezt a vázat anélkül rántanák ki teljes egészében az önkormányzatok testéből, hogy semmilyen helyettesítő bevételhez, támaszhoz nem jutnának, akkor annak egyenes következménye lenne, hogy az érzékelhető mértékű iparűzési adóbevétellel rendelkező települések összecsuklanának. Még akkor is, ha „csak” felfüggesztésről beszélünk, tehát egy későbbi időpontban ugyan, de ez a bevétel végül realizálódna az önkormányzatok büdzséjében.
Ha pedig az önkormányzatok, mint a helyi gazdaság hátterét és környezetét biztosító szerteágazó szolgáltatások biztosítói leállnának – az általuk nyújtott szolgáltatások, támogatások egy részével együtt –, annak a helyi kulturális, civil- és sportélet tagjain vagy a helyi szociális és egészségügyi ellátórendszeren kívül a helyi gazdasági szereplők is éppúgy a kárvallottjaivá válnának. Amit a réven nyernének, azt elveszítenék a vámon, például éppen azokban a gazdasági szektorokban tevékenykedő vállalkozások, amelyeket kiemelten terhel a jelenlegi válság (szállás- és vendéglátás szolgáltatók).
A helyes út a válság miatt legnehezebb helyzetbe került vállalkozások olyan módon történő megsegítése, amely az önkormányzatok működőképességének fenntartását is biztosítani képes.”
