A „körúti”, az agglomerációs és a vidéki nagyvárosi polgármesterek között is megindult az egyeztetés a fokozottabb együttműködésről - a Szabad Európa forrásai szerint. A lap egyes forrásai azt sem zárják ki, hogy idehaza is létrejöhet a polgármesterek pártja. Közben tényleg szerveződik a Duna Egyesület is.
Puch László hosszú ideig volt az MSZP pártpénztárnoka, jó a személyes kapcsolata Simicska Lajossal, aki a Fideszben látta el huszonöt évig (a híres 2015-ös G-napig) ugyanezt a feladatot. Annyira legendás volt, hogy létezett a Puch–Simicska-tengely kifejezés. Puch László évekkel ezelőtt visszavonult a közélettől, most azonban a Szabad Európa információi szerint aktivizálta magát. A lap több forrása arról beszélt, hogy
ő az egyik fő szervezője a Duna Egyesületnek. Kérdésre ugyanakkor annyit mondott, hogy már kivonult a politikából, „így kizárt, hogy bármit is szervezne”.
Az egyelőre még nem létező szervezetről először Ungár Péter, az LMP vezetője beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban még szeptember közepén. „Úgy tudom, hogy az ellenzék budapesti egyéni országgyűlési képviselői, akiknek a pártjai 2026-ban már valószínűleg nem jutnak be a parlamentbe, arra készülnek, hogy létrehozzák a Duna Egyesületet, ami majd koordinál a Tisza Párttal, így azt remélik, újrázni tudnának anélkül is, hogy be kellene lépniük a Tisza Pártba” – mondta a zöldpolitikus.
Lenne Duna, csak nem úgy…
Magyar Péter két héttel később a Telexnek beszélt arról, hogy tudomása szerint szerveződik a Duna Egyesület.
A Szabad Európa információi szerint Ungár Péter és Magyar Péter kijelentésének is van alapja, de egyikük sem ismerte pontosan a helyzetet. A lap forrásai azt mondták:
valóban szerveződik egy Duna Mozgalom/Duna Egyesület. A szervezők szándékai szerint ugyanakkor több sikeres fővárosi és fővároson kívüli (de a Dunához közeli települést vezető – ha már ez a név) polgármestert szeretnének a mozgalomba terelni, és mellettük valóban egy sor olyan ellenzéki parlamenti képviselőt, akiknek jelen állás szerint esélyük sincs az újrázásra 2026-ban.
Fontos összekötő kapocs, hogy az érintett polgármesterek nem kötődnek párthoz – papíron. Ezt a Szabad Európa információi szerint a jövőben még jobban szeretnék kidomborítani.
A lap úgy tudja, a sikeres vidéki nagyvárosi polgármesterek között is beindult a kommunikáció a lehetséges együttműködésről. Ennek egyébként a nyilvánosságban is van nyoma: Botka László, Szeged „örökös” polgármestere a közösségi oldalán is beszámolt róla, hogy augusztusban pécsi kollégáját látta vendégül egy halászlére, amit Péterffy Attila úgy kommentált, hogy „újraválasztásunk után folytatjuk a közös munkát, szövetségben, városainkért”.
Óvatosságra inti ugyanakkor az érintetteket az öt évvel ezelőtti példa. 2019-ben, megválasztása után Karácsony Gergely vezetésével megalakult a Szabad Városok Szövetsége – majd hamar el is halt a kezdeményezés.
A cseh példa
2004-ben alapították Csehországban a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) nevű pártot, azóta szinte folyamatos a parlamenti jelenlétük, és jelen vannak az Európai Parlamentben is. A kétkamarás parlament alsóházában 33, a szenátusban hét képviselőjük van, míg az EP-be két tagjuk jutott be. A párt ideológia szempontjából a liberális-konzervatív irányzathoz áll közel (az EP-ben az Európai Néppárt frakciójában ülnek), manifesztuma alapján a jó kormányzást, az egyéni felelősséget, a lokalizmust, a decentralizált államműködést, az alacsony adókkal működő kis államot és a környezetvédelmet tekintik legfontosabb értékeiknek. Nemzetközi szinten erős atlantista és európai uniós elkötelezettség jellemzi.
A pártot akarók a sikeres cseh példa mellett azzal is érvelnek, hogy a magyar politika egyik alapkérdése régóta a kormányzóképesség: az ellenzék ezt próbálta minden választás előtt demonstrálni – sikertelenül (bevallottan ezért alakított árnyékkormányt a DK), és ugyanezt kérték számon az Orbán-kormányon is. Egy városát már öt-tíz éve (vagy még régebben) sikerrel irányító polgármester akár már személyében demonstrálhatja ezt a képességet.
Van ugyanakkor két – egyelőre nehezen megugorhatónak látszó – dilemma: az egyik, hogy az összeférhetetlenség miatt a Polgármesterek Pártja sikeres választás esetén abban az abszurd helyzetben találná magát, hogy nem küldhet polgármestereket a parlamentbe, másrészt a szervezők szerint is komoly kérdés, hogy lehet-e országos támogatássá konvertálni sok helyi ismertséget/népszerűséget.
Ez a helyzet most. Várhatóan legkésőbb tavaszra kikristályosodik, hogy valamelyik elképzelésből lesz-e valós politikai mozgalom.
A teljes cikk elolvasható IDE kattintva.
