Címlap Szórakozás Meglepő vonat...
Cikkünk frissítése óta eltelt 6 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az erőforrásokért folytatott szexuális érintkezés egyik típusa, a sugar-kapcsolat iránti nyitottság pszichológiai összefüggéseit feltáró tanulmány jelent meg az Archives of Sexual Behavior amerikai szexológiai szaklapban. A sugar-kapcsolatban az erőforrásokkal rendelkező férfi (sugar daddy) anyagi ellenszolgáltatást (pénzt, drága ajándékot, luxusutazást) nyújt a jellemzően fiatalabb női partner (sugar baby) által felajánlott szexuális társaságért cserébe.

Dr. Meskó Norbert (PTE Pszichológia Intézet) vezetésével 87 ország csaknem hetvenezer válaszadóinak adatait elemezték a kérdőíves kutatásban. Az új tanulmány megerősíti a pécsi kutatók korábbi eredményeit: aki szívesen részt venne sugar-kapcsolatban, az a szexuális és anyagi lehetőségeket rövid távon kiaknázó párválasztási stratégiát követ, de a lehetséges kockázatokat hajlamos figyelmen kívül hagyni.

Az Evolúciós Pszichológia Kutatócsoportban már évek óta folynak a humán szexualitással összefüggő kérdőíves kutatások, amelyek nagyszámú érdeklődőt vonzanak. Jelenleg is zajlik egy a sugar-kapcsolatok pszichológiai mintázatát vizsgáló névtelen, online felmérés, amely ITT érhető el.

„A sugar-kapcsolatban való részvételi hajlandóságnak nemcsak az egyéni pszichológiai szintjét elemeztük – mondja Dr. Meskó Norbert, a kutatás vezetője –, hanem az adott ország bizonyos mutatóit is figyelembe vettük. Ez azt jelenti például, hogy felmértük, mennyire azonosul valaki a hagyományos nemi szerepekkel, de azzal is kalkuláltunk, hogy az adott országra mennyire jellemző a nemek közötti egyenlőtlenség. Az egyén-szintű adatokat elemezve szoros összefüggést találtunk a sugar-kapcsolatok iránti elfogadóbb hozzáállás, valamint az alkalmi szex iránti nyitottság, a hagyományos nemi szerepekkel való azonosulás és a kórokozókkal való gyakoribb megfertőződés között. Az ország-szintű adatokat elemezve jelentős összefüggést találtunk a sugar-kapcsolatok iránti elfogadóbb hozzáállás, valamint a magasabb nemek közötti egyenlőtlenség, az individuális értékek és a paraziták gyakoribb előfordulási valószínűsége között. Emellett jelentős különbségeket találtunk az egyes földrajzi szubrégiók között is a sugar kapcsolatok iránti nyitottság tekintetében.”

Meglepetést okozott azonban, hogy a sugar-kapcsolatok iránti nyitottság a várakozásokkal ellentétben nem a szegénységgel, hanem a magasabb társadalmi jólléttel mutatott összefüggést. Ahogy az egyik Benelux-államokból való szerző megjegyezte: „Én egy gazdag országban élek, ahol a sugar-randizás nem kényszerből (nem a túlélésért) történik. A lányomnak vannak olyan barátnői, akik sugar baby-k és azért csinálják, hogy finanszírozni tudják a fényűző igényeiket (pl. luxus kézitáskák vásárlását).” Ez természetesen nem igaz azokra a fejlődő országokra, amelyekben sugar baby-k motivációja a nők jogfosztottságából, gazdasági függőségéből és szexuális kiszolgáltatottságából táplálkozik. Ez azt jelenti, hogy az erőforrásokért cserébe nyújtott szexuális elérhetőség pszichológiai szinten nem vezethető vissza egyetlen okra, például a rossz életkörülményekre. Ehelyett inkább egy több összetevőből álló jelenségről van szó: az egyéni jellemzők és a környezeti tényezők egymásra gyakorolt hatásáról, amely egy adott személyre jellemző egyéni mintázatot mutat.

(Forrás: PTE, illusztráció: GQ)