A közelmúltban került sor a Magyar Tudományos Akadémián a Hevesy György-emlékülésre, amelynek keretében Prof. Dr. Zámbó Katalin, a PTE Klinikai Központ Orvosi Képalkotó Klinika Nukleáris Medicina Tanszékének emeritus professzora, korábbi igazgatója életműve elismeréséül Hevesy Életműdíjban részesült.
Zámbó Katalin 1953. március 10-én született Budapesten, de néhány évet Nagyorosziban, vidéki környezetben töltött. Az általános iskolát már Pesten kezdte, ahol egy VII. kerületi, harmadik emeleti lakásba költöztek, de, mint mondja, a körgangos bérházban sok egykorú gyerek volt. „Mint egy nagy falu, úgy élt a ház együtt.” Nyugalmas, boldog gyermekkorra emlékszik vissza.
A Radnóti Miklós Gimnázium matematika-fizika tagozata után egyértelmű volt, hogy továbbtanul, hiszen mindkét nagyapja orvos volt, szülei mérnökök. Mint mondja, „az érettségi évében úgy éreztem, nincs olyan fizikapélda, amit ne tudnék megoldani”, így különösebb akadály nélkül felvették Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre. Harmadévtől azonban Pécsen folytatta orvosi tanulmányait.
Nagyon jó volt Pécsre jönni. Én valahogy nem vagyok egy pesti ember, nagyon jól érzem magam Pécsen. Az emberek is egészen mások. Itt a csoporttársak azonnal befogadtak, idegenként is.
Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Bódis József szülész-nőgyógyásszal, akivel hatodév végén össze is házasodtak. A családtervezés miatt döntöttek Katalin szakosodásával kapcsolatban is. „Az nagyon lényeges volt, hogy ne legyen ügyelet. A férjem havi 10 alkalommal biztosan ügyelt, ha nekem csak ötször kell menni, akkor sem látjuk egymást a fél hónapban.” Kapott egy kétéves ösztöndíjat a Gyógyszertan Intézetben, aminek a lejárta után megszületett első közös gyermekük.
A pár évvel korábban, 1977-ben megalapított önálló Izotóplaboratóriumba gyógyszertani asszisztense javaslatára adta be a jelentkezését, ahol Varró József laborvezető adjunktus nagy örömmel fogadta.
Az egyetemen alig tanultunk valamit még az izotópos vizsgálatokról. A pajzsmirigy jódizotópos vizsgálatát ismertük, de minden mást mi alakítottunk ki a nemzetközi közlemények alapján, összefogva a többi magyar munkahellyel. Szegeden például kiemelkedő volt a Csernay László által vezetett Izotópdiagnosztikai Laboratórium, tőlük nagyon sokat tanultunk.
Akkor Magyarországon még nagyon kezdetleges volt a radioizotópos vizsgálatok alkalmazási köre és az elérhető eszközök is. Pécsen 1980-ban két, úgy nevezett gammaszkenner működött, amely a detektált aktivitás alapján különféle színű jeleket ütött a papírra különböző sűrűségben, ebből alakult ki a diagnosztizáláshoz használt kép. A pajzsmirigy-vizsgálatokat az egyéb szervek vizsgálatai követték. Minden olyan szervet lehet vizsgálni ezzel az eljárással, amelynek működéséhez elérhető radiofarmakon van.
„Ez egy izotóppal jelölt molekula, amit legtöbbször intravénásan adunk be a páciensnek. A vivőmolekula maga részt vesz egyes szervek működésében: a májba, csontba, vesébe vagy egyéb szervbe érve gyorsan áthalad rajta, vagy épp feldúsul. A molekula pedig viszi magával a gamma-sugárzó izotópot, és a sugárzás alapján lehet tudni, hol van, mit csinál, képet lehet belőle alkotni – ezt vizsgáljuk mi.”
1994-ben PhD-zett, majd 1998-ban docensként felkérték az intézet vezetésére, amelyet 20 évig végzett, 2006-tól már professzorként.
Az idáig vezető út a folyamatos fejlődést, szakmai nyitottságot és állandó konzultációt kívánt. A kezdetben végzett napi 5-6 vizsgálat folyamatosan csaknem tízszeresére emelkedett, hiszen egyre több módszerrel egyre több beteget tudtak vizsgálni.
Egyik legemlékezetesebb esete egy tüdőbeteg pácienshez kötődik, akinél az izotópos vizsgálat mutatott rá arra, hogy a fél tüdőben nincs vérkeringés – ezt más vizsgálatok nem tudták bebizonyítani. Sajnos ez a beteg már későn érkezett a diagnózishoz, őt elvesztették, viszont a későbbiekben nagy bizalommal fordultak a nukleáris medicinához hasonló esetekben, és többek életét tudták megmenteni pl. a lízis-terápiával.
Minden vizsgálathoz más anyagot használnak, más a technikája. Mivel így egyszerre csak egy szerv vizsgálható, létrejöttek a hibrid műszerek. „Az izotópos kép rávetül egy CT- vagy MR-képre, amellyel a lokalizációt és a környező szerveket is látjuk. A képalkotásnak szerintem ez a jövője.”
Az országban elsőként Pécsen kezdett működni egy SPECT-CT készülék, amely gammafoton-emissziót mér, de 2016 óta működik a PET-CT is, amely – elsősorban onkológiai indikációval – pozitron-sugárzást mér, mindkettő komputertomográffal kombinálva.
A diagnosztika mellett már specifikus radioterápia is zajlik az intézetben: „A diagnosztikánál a szervezetből kilépő gamma-sugárzó izotópot használjuk, a terápia során alpha- és béta-sugárzó izotópot alkalmazunk, amely az adott szerv kóros szövetében dúsulva és energiáját leadva azt roncsolja. Ilyen, például szomatosztatin-receptor-alapú terápiát neuroendokrin tumorok esetében lehet alkalmazni.”
A Pécsi Tudományegyetem orvosképzésében a magyar mellett 1984-től előbb angolul, később németül is megkezdődött a nukleáris medicina oktatása választható tárgyként, ebben professzor asszony a mai napig aktív szerepet vállal.
(Képünkön balra Prof. Dr. Zámbó Katalin, mellette Dr. Besenyi Zsuzsanna, a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság elnöke látható.)
