A szokatlan légköri jelenséget a Vmet.hu szúrta ki, akik először víz kipárolgásnak gondolták a radaron megjelenő felhőzetet. Később derült ki, hogy szó sincs erről, az árvaszúnyogok tömeges rajzása miatt kialakuló interferencia felhőzetként jelent meg az időjárásradaron. A radarképek szerint rajzás este kilenc után kezdődik és nagyából éjfélig tart.
Az árvaszúnyog invázió évről évre erősebb, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) arra figyelmeztet, hogy ez még csak a kezdet, és a rajzás hetekig eltarthat. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a kellemetlenségek mellett ezeknek a rovaroknak komoly ökológiai szerepük, hasznuk van, így meg kell tanulnunk jól tolerálni ezt a helyzetet.
Az árvaszúnyog nem csíp és tilos az irtása, gyérítése; sem az önkormányzat, sem más szervezet nem tud tenni, nem tehet ellene semmit – ezek a legfontosabb tudnivalók az ugyan „velünk élő”, de az utóbbi évtizedekben az ideinél lényegesen kevesebb kellemetlenséget okozó Chironomus balatonicusról. Ez, vagyis a balatoni árvaszúnyogfaj keseríti az idei nyárestéken a vízparti ingatlantulajdonosok, vendéglátósok, rendezvényszervezők életét.
Az idei rajzás néhány napja indult be igazán, olyannyira, hogy az időjárás-radaron esőfelhőként jelenik meg a tó felett.
„Ez az időszak a balatoni árvaszúnyog, Chironomus balatonicus tömeges kirepülésének időpontja. A tömeges kirepülésük során okozott interferencia, ami „bezavar” a radarképbe. A BLKI-ban a HungaroMet munkatársaival együtt már egy ideje, vizsgáljuk a jelenséget” – posztolta Vasas Gábor a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója a Vmet.hu közösség oldalán.
Az árvaszúnyogok biológiai szempontból kulcsfontosságú szereplők a Balaton ökológiai rendszerében:1., a tápláléklánc alapjai: az árvaszúnyog-lárvák a vízfenék üledékében élnek és szerves törmeléket, algát fogyasztanak. Ezzel tisztítják az iszapot, és szellőztetik is azt. Ugyanakkor számos halfaj ivadékai, vízi madarak, fecskék és denevérek is táplálkoznak velük. 2., tápanyagszabályozók: a kifejlett példányok kikeléskor jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént vonnak ki a vízből. A BLKI számításai szerint egy-egy ilyen rajzás akár több tonna tápanyagot is kiemelhet a vízből a levegőbe, majd juttathat a szárazföldre. Ez hosszú távon csökkenti az eutrofizációt, azaz a túlzott algásodást. 3., ökológiai indikátorok: az árvaszúnyog-lárvák mennyisége és fajösszetétele érzékenyen reagál a vízminőség változásaira. A mostani erős jelenlétük azt jelzi, hogy a tóban ismét növekszik a belső tápanyagterhelés, ami hosszabb távon vízminőségi problémákhoz is vezethet. Vagyis nem a baj forrásai, hanem jelzői.














