Pető Ákos könyvvizsgáló, adószakértő, a FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) Baranya megyei elnökének véleménycikke.
A hetekben kialakul koronavírus futótűzként terjedése pillanatok alatt nullázott le ágazatokat, Pécsen rengeteg üzlet zárt be, a vállalkozások bevétele nullára csökkent. Felmerül a kérdés, hogy ha nincs bevétel miből fizessünk adót. A kérdés többtényezős, vállalkozási forma, adózási forma egyéb kérdése. Lehetetlen univerzális jótanácsot adni. A 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet a hitelezési moratóriumon kívül adózási segítséget is nyújtott a gazdaságnak, de nem teljesen tiszta ez kikre vonatozik.
A kormányrendelet értelmében a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok kapnak 2020 március, április, május és júniusra egy jelentős segítséget járulékmentesség formájában, illetve a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell megfizetni. Kérdés, hogy azon vállalkozások akik több területen működnek hogyan járjanak el. Az országban rengeteg KATA-s vállalkozás van, a kormányrendelet azonban csak a személyszállítási szolgáltatást nyújtóknak ad felmentést a KATA megfizetése alól március, április, május és június hónapra.
Adódik a kérdés, hogy más KATA-sok akik elestek a bevételeiktől mitevőek legyenek?
Alapvetően kettő irány lehetséges: az egyik a szünetelés, mellyel hibernáljuk a vállalkozásunkat, míg a másik az amikor fenntartjuk a vállalkozást, de esetleges fizetési nehézség okán halasztást , vagy részletfizetést kérünk.
A szünetelés egyfajta hibernált állapot, ami az egyéni vállalkozóknak lehetőség (tehát Bt. és Kkt. nem szünetelhet), hogy szünetelés alatt adófizetési kötelezettsége se keletkezzen. Vállalkozást szünetelni a webes ügysegéden keresztül ügyfélkapus azonosítónkkal (https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/) lehet, minimum 1 hónapra, maximum 2 évre. Fontos, hogy KATA-s esetén, ha a hónapban akár 1 napot is aktívak vagyunk, úgy az adót meg kell fizetni.
A szünetelés a bejelentést követő naptól érvényes, tehát ha március 31-én jelentjük be a szünetelést, akkor április 1-el szünetelünk. Nincs lehetőség se előre, se utólag bejelenteni a szünetelést, tehát ha valaki véletlen április 1-én jelenti be a szünetelést, akkor április 2-től szünetel, így április hónapra meg kell fizetnie az adót. A szünetelő egyéni vállalkozó jogosult álláskeresési járadékra, ami a Munkaügyi központon keresztül lehet igényelni, amennyiben elegendő jogosultsági idővel rendelkezik. A webes ügysegéden kívül egyéb hatóságok felé is fennállhat bejelentési kötelezettségünk.
A szünetelésnek hátránya, hogy szünetelés alatt gazdasági tevékenységet nem végezhet a vállalkozó, így ha esetleg valamilyen munka mégis akad, akkor ahhoz újra aktiválni szükséges a vállalkozását. Az elmúlt időszakban rengeteg vállalkozás alakul különböző „Vállalkozóvá válási” program keretében, ami határozottan tiltja a szünetelést, így erre kiemelten kell figyelni.
Továbbá, ahány hónapot szünetel annyival csökken az évi bevételének a felső határa is a vállalkozónak.
Összegezve, ha egészen biztosak vagyunk, hogy április hónapban nem lesz bevételünk, úgy lehet érdemes elgondolkodni a szünetelésen, ha pedig a helyzet változik májustól ismét aktív tud lenni a vállalkozás.
Amennyiben úgy döntünk, hogy a vállalkozásunkat működtetjük továbbra is, de fizetési nehézségeink vannak, úgy az adóhatóság felé lehet részletfizetési, halasztási, mérséklési kérelmet benyújtani. A részletfizetés csak már meglévő tartozásra lehetséges. Magánszemély/egyéni vállalkozó esetén 500.000.-ot meg nem haladó tartozás esetén automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetés jár. Fontos, hogy ezt kérelmezni kell az adóhatóságnál rendszeresített FAM01-es adatlapon.
A halasztási kérelem a meglévő tartozás egy későbbi időpontban való teljesítésére szolgál, szintén a FAM01-es adatlapon lehete kérelmezni. Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár közölte, hogy az adóhatóság méltányosan fogja elbírálni a hozzájuk beérkező kérelmeket.
