A Pécsi Egyházmegye társvédőszentjére, Szent Mórra emlékezünk liturgikus emléknapján, október 25-én. Az ünnep alkalmából 18.00 órai kezdettel Felföldi László pécsi megyés püspök celebrál ünnepi szentmisét a jelenlévő papsággal együtt a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban, majd az egyházmegyei kitüntetéseket adják át. A közösségért végzett szolgálatot elismerő egyházmegyei kitüntetést évente egy alkalommal adományozzák, és a Pécsi Egyházmegye plébániáinak munkatársai kaphatják, akik önzetlenül, kitartóan szolgálják egyházközségük közösségét.
Mór több mint három évtizeden keresztül (1036-1070, más források szerint 1075-ig) vezette a Pécsi Püspökséget. Ez idő alatt sikeresen fejezte be az elődje, Bonipert által megkezdett egyházszervező munkát. Az uralkodókkal jó kapcsolatot ápolt. Ha mindössze 7 évre is, de békét teremtett a trónért küzdő Salamon király és Géza herceg között.
Gyermekkorában került Pannonhalmára, a bencés szerzetesek nevelték. Ebből valószínűsíthető, hogy magyar szülők gyermeke. Felnőve a szerzetesi életet választotta, és a Maurus, Mór nevet kapja a rendben. Ő volt az egyik első magyar származású bencés szerzetes.
1030 körül már a kolostor apátja volt, s ebben az időben történhetett a király és Szent Imre nevezetes látogatása, amely után 1036-ban István király akarata kiszólította őt a kolostor csendjéből, és a pécsi püspökség élére állította. A legenda szerint egyszer amikor Szent István a fiával, Imre herceggel Pannonhalmán járt, a gyermek a szerzeteseket csókkal köszöntötte. Mórt isteni sugallatra hét csókkal illette, jelezve ezzel, hogy egészen tiszta, önmegtartóztató életet él. Ezért István király Mórt kérte fel pécsi püspöknek.
Az 1046-os Vata-féle lázadás alatt, amely Szent Gellért és több püspök életét követelte, Mórnak nem esett bántódása. Egyike volt a három püspöknek, akik Székesfehérváron megkoronázták András királyt.
Ő is ott volt azok között, akik a tihanyi apátság alapítólevelét aláírták 1055-ben. Pécsett 1064-ben ő koronázta meg Salamon királyt. Mór 1070 körül halt meg, ma már mint a Pécsi Egyházmegye védőszentjét tiszteljük.
A Szentszék 1848. július 22-én szenté avatta.
A bullában IX. Piusz pápa a következőket írta: „Életének nyilvánvaló szentsége halálától fogva méltán részesült a hívek részéről nyilvános egyházi tiszteletben: bár a régi kort sok homály fedi, bár az országot ért sok csapás folytán a régi magyar egyház emlékei csaknem mind hiányoznak, a történelemből és a hagyományokból ennyi világos. Azt pedig, hogy a tisztelete mindmáig fennállt, bizonyítja mindazoknak az íróknak egybehangzó tanúságtétele, akik Mórról úgy emlékeznek meg, mint boldogról és szentről. Hozzájárul ehhez, hogy képét nem egyszer festették meg szent fölirattal. Vannak 1499-ből való misekönyvek, melyek Mór dicséretét zengik, vannak tetteiről és rendkívüli életszentségéről tanúskodó kommentárok. Mindezeket mérlegelve és igazolva, látván Boldog Mór emberi emlékezetet meghaladó nyilvános és egyházi tiszteletét, Pécs püspöke [akkor Scitovszky János] alázattal kérte, hogy ez a tisztelet annak rendje és módja szerint jóváhagyást nyerjen.”
A püspök a filmvászonra is felkerült, Koltay Gábor 2001-ben bemutatott Sacra Corona című filmjében többször is szerepel.
