Kétszer ötéves ciklusát követően, május 9-én távozik posztjáról Áder János köztársasági elnök, aki ebből az alkalomból terjedelmes interjút adott a Magyar Nemzetnek. Az államfő nyugodt szívvel hagyja el a Sándor-palotát, hiszen úgy véli, főbb vállalását teljesítette.
Már-már indokolatlanul hosszú, írott interjú készült a Magyar Nemzetben a leköszönő Áder Jánossal. Szóba került a pandémia, az orosz-ukrán háború, a „provokáló baloldal”, az alkotmány, a kegyelem adása – az iskoláját védő pécsi tanárnak, Jancsula Dezsőnek is kegyelmet adott Áder János -, vagy a határon túli magyarság is sok egyéb téma mellett. A hosszú szövegből azonban úgy tűnt, a legfelszabadultabban a halészléfőzésről beszélt Áder János.
Ezt a kedélyes párbeszédet inkább szó szerint idézzük:
– Ön az Afganisztánban lévő magyar katonáknak halászlét főzött. Kevés szó esett arról, hogy miképpen tudták ezt kivitelezni.
– Tíz év alatt lényegében minden olyan missziót meglátogattam, amelyikben jelentős számú magyar katona teljesített szolgálatot. Ezek közül a legnagyobb az afganisztáni volt. Karácsony előtt mentünk, és ha már advent idején látogatunk meg valakit, akkor nem érkezhetünk üres kézzel. Világos volt, hogy a katonák nagyobb része nem fog hazamenni az ünnepekre. Kapcsolatba léptünk a hozzátartozókkal, mindenkinek küldhettek ajándékot, de ezek inkább családi, személyes jellegű apróságok voltak. Ekkor vetette fel valaki, hogy készítsek halászlét, mi vigyünk azt. Mondtam, hogy jó, de hány személyről beszélünk? Nyolcvan-kilencven emberről lehet szó, derült ki, de mire híre ment a halászlének, megszaporodott a létszám, több mint százhúsz katona jelentkezett. Sosem főztem ennyi emberre, de húszra már igen, úgyhogy ebből kalkuláltam ki a hozzávalók mennyiségét. Három nagy méretű üstben álltunk neki az alaplé elkészítésének. Az egész receptet nem mondom el, de én azt szeretem, ha a bőrtől, zsírtól megtisztított színhús kerül vissza a hagymával együtt a passzírozás után az alaplébe. Végül hetven liter lett az alaplé, amit lefagyasztottunk.
– A fagyasztás ötlete volt a kulcs.
– Igen, gyakorlatilag így szállítottunk mindent, a levet, a rengeteg halszeletet és természetesen a hatkilónyi belsőséget, vegyesen ikrát és tejet. Kiérkeztünk, a misszió területén a katonák felállították a gulyáságyúkat. Mivel elég hideg volt, a tizenkét üstöt sátorba tették, ezért könnyeztünk is rendesen a megszorult füsttől. A főzés viszont innentől már egyszerű volt, az alaplébe bekerültek a szeletek, a belsőségek is, szóval hamar elkészült az étel.
– Nemcsak a magyar államfők között lehetett az első, aki százhúsz személyre főzött, vélhetően a világon is egyedülálló ez a fajta gesztus, karácsonyi ajándék a katonáknak.
– Én sem hallottam még hasonlót, de a lényeg, hogy a halászlé az utolsó kanálig elfogyott.
A teljes interjú ITT elolvasható.
(via Magyar Nemzet)
