A pécsi Gayár Krisztiánnak egyik napról a másikra kellett meghoznia a döntést: megy vagy marad az adósságban. Külföldet választotta, majd kicsit később utazott a család is utána. De nem felejtette el, honnan indult. Pécs az a hely, ahová nemcsak szívesen tér vissza, de fényképezőgépével is megörökíti. Portré.
Irány Anglia
Krisztián végzettsége szerint asztalos, de három hónap után inkább szakmát váltott. Ezek után dolgozott biztonsági őrként, benzinkutasként, de volt műszakicikk-eladó és üzletvezető is. A 2008-as válságot követően munkahelye bezárt és ez sajnos Krisztiánékat is érintette.
„Ez nagyon odacsapott az életünknek. Nem nagyon tudtunk itthon ezek után talpra állni és őszintén a helyemet sem találtam. Muszáj volt valamerre lépni. Egy májusi napon pedig lényegében útnak indultam”
mondta el Krisztián.
Kezdetben nehéz volt számukra kint az élet, főleg az első évben. De miután rendezték itthoni adósságaikat és sikerült biztosabb állást kint találniuk, sínre került az életük. Ez idő tájt Krisztián nem hagyott fel a fotózással.
Mindig is szerette a fotózást
Krisztián 11 éves volt, mikor sikerült meggyőznie nagymamáját, hogy vegyen neki egy fényképezőképet. Ahogy telt-múlt az idő, a technika iránti szeretete egyfajta alkotási vággyá alakult át és ha valamivel lehet hosszú perceket eltölteni a beállításokkal és mindezzel együtt alkotni, akkor az pont a fotózás.
A lokálpatrióta fotós
Ugyan kint is űzi szenvedélyét a hét szinte minden napján, de nyaranként a szabadságot idehaza töltik, ahol a város és megye különböző pontjait járják feleségével.
Szerencsésnek tartja magát Krisztián, hogy felesége mindenben támogatja.
„A legjobb feleségem van a világon és nagyon szerencsés vagyok, hogy támogat mindenben, kifejezetten a hobbimban. Soha egy rossz szava nem volt a fotózásra és mindenhova jön velem töretlenül. Nem ritka eset, hogy sokat utazunk egy-egy képért”
mesélte el Krisztián.
Ami pedig Pécset illeti, Krisztián mikor itthon van akkor sokat fotóz itthon is. Elmesélte, hogy a város minden pontját nagyon szereti és sok érdekeset találni benne, amit érdemes megmutatni az embereknek. Kifejezetten a belvárost és Kertvárost kedveli.
Nincs különösen „specialitása”, amit fotózni szeret, szinte bármire rácéloz fényképezőgépével, ami megtetszik neki. Legyen szó egy szép épületről, természetről, az utcán ülő emberekről vagy akár simán egy részletről vagy egy tárgyról.
„Arra törekszem, hogy próbáljam meg egy másik szemszögből megmutatni a dolgok szépségét az embereknek.”
Egyedül nappal nem szeret annyira fotózni. Vagy a reggeli órákban, amikor a nap sugarai alacsonyan vannak vagy az esti fények mámorában szeret még úszkálni, de eső után is szívesen kattintgat gépével.
A jövőkép
Egyelőre Krisztián hobbifotósnak tartja magát, de mindent megtesz azért, hogy főállássá nőhesse ki magát ez a több évtizede tartó szerelem. Online képzés mellett autodidakta módon is folyamatosan fejleszti magát, felszerelését és tudását. Jelenleg targonca kezelőként dolgozik és amellett fotózik, de úgy érzi, hogy lassan eljön az a pillanat, mikor áttérhet a fotózásra. Videózni is szokott és drón segítségével kisebb klippeket forgat – általában természetről. Instagram oldalát folyamatosan frissíti munkáival, ugyanis úgy gondolja, hogy a mai világban egy remek lehetőség saját portfólió megmutatására. Mindezek mellett pedig továbbra is szeretné, ha fotóin keresztül az emberekből különböző érzelmeket válthasson ki.
Ha ránézel egy fotómra és azt mondod, hogy „hűha” akkor az nekem már elég.
