Az Apolló Pécs első állandó mozija és az ország első hangos-filmszínháza is egyben. A Perczel Miklós utcában található művészmozi viszont nem csupán a filmekről szólt, a város kulturális életében is részt vett és vesz a mai napig.
Zsolnayhoz köthető
A múlt évszázad elején jó biznisz volt mozi üzemeltetése városunkban. Mondhatjuk, hogy a helyi vállalkozók akkoriban ebbe fektették pénzüket – így született meg az Apolló Projektograph Rt. is.
A vállalkozáshoz szükséges alaptőkét és az igazgatótanács életre hívását 1912. január 19-én dr. Vámos Arthur gazdag, pécsi drogéria-tulajdonos kezdeményezte – derül ki a Hetedhéthatár írásából.
Az Apolló Projektograph Rt. alapító tagjai között a város több köztiszteletben álló gazdag polgára is helyet foglalt, például Zsolnay Miklós, Jusztusz Miksa, dr. Visy Imre, Kiss József, Weiszmaier Oszkár, Lenkei Lajos, Dr. Horvát István és Hamerli József.
Még zongora és étterem is volt a régi moziban
Az Apollót 1912 nyarán kezdték építeni Károlyi Emil tervei alapján. Stílusában az art deco és szecesszió hangulata dominál. De érdemes megemlíteni Gebauer Ernő festőművész által megalkotott freskókat is, amelyek a mozi falára kerültek, s részben máig a filmszínház falát díszítik.
fotó: Régi Pécs
Azonban nem csupán egy egyszerű moziról volt szó: az udvarban egy komfortos Café Restaurant kapott helyet. Itt tudtak az előadások előtt és után vigadni a pécsiek, a mulatozást zongorazene kísérte. A 20. században a moziknak általában saját zongoristájuk volt, ez az Apollóban sem volt másképp.
Maga az Apolló mozi ünnepélyes megnyitója 1912. december 14-én volt. A Pécsi Napló 1912. december 15-i számában így emlékezett meg az eseményről:
„Az Apolló színház gyönyörű hajlékát ma avatták fel. Nem készült ünnepélyes megnyitás, de mégis ünnepélyessé avatta a közönség. 5 órára az elithelyek mind megteltek. A páholyok zsúfolva. Az egyik páholyban Visy László dr. főispán, Nendtvich Andor kir. tanácsos, polgármester, Zsolnay Miklós, Stenge Ferenc alispán stb. foglaltak helyet. Pontosan 5 órakor szétlebbent a színpad előfüggönye és a fehér vetítő vásznon megjelent a magyar korona. A jogászdalárda rázendített a Hymnuszra, amelyet a közönség állva hallgatott végig. Mindössze ennyiből állt a megnyitó aktus. Rövid, ízléses és előkelően nemes: a magyar kultúra szolgálatában álló mozi hódolt a magyar állameszmének. Utána megkezdődött a rendes előadás, amelyről annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a vetítés elsőrangú. A képek élesek, nyugodtak, a műsor is tartalmas, úgyhogy a megnyitó előadás a legszebb auspiciumok jegyében pergett le.”
A rákövetkező év július 2-án pedig a hely kertmozija is debütált. Egészen a ’60-as évekig különböző filmeket és dokumentumfilmeket vetített az Apolló, azt követően művészmozi vált belőle.
Miért volt Kossuth mozi?
A válasz egyszerű: a politika miatt. A felszabadítást követő szovjet megszállás után új szelek fújtak Magyarországon. Ahogyan oly sok minden nevét – így a mozik nevét is megváltoztatták, valamikor a ’40-es évek vége felé keresztelték át az Apollót Kossuth mozira.
A rendszerváltást követő években kapta vissza régi nevét.
fotó: Csorba Győző Könyvtár
„Az én időmben Kossuth mozi volt a neve. Sokat jártam ide (is). A vetítés kezdése előtt jött a perecet árusító néni. Meg szünetben. Ugyanis a nagyon hosszú filmek közben szünetet tartottak. Például: Volt egyszer egy vadnyugat. Keresztapa. Meg a Myladis filmek”
„Húúú de sokat voltam itt gyermekkoromban! Barátnőm szülei itt dolgoztak , édesapja volt a mozigépész, édesanyja a jegyszedő, szóval minden zegét-zúgát ismertük” – emlékeznek vissza néhányan a Régi Pécs közösségi oldalán.
Megújult a művészmozi
A 2000-es évek elején szünetelt a vetítés, majd 2004-ben felújításon esett át a filmszínház. Régen egy hatalmas moziterem volt a földszinten, ami nagyjából 550 embert volt képes befogadni. Ennek a teremnek a helyére került a Trafik étterem, és az emeleten pedig két mozitermet alakítottak ki. Az egyik 100-, míg a másik 40 ülőhellyel várja a filmek szerelmeseit.
fotó: Csorba Győző Könyvtár
A következő tíz évben a budapesti Cirko Film – Másképp Alapítvány üzemeltette az Apollót egészen 2014 augusztusáig. Ekkor alakult meg civil kezdeményezésre a pécsi Apolló Mozi Alapítvány, ami jelenleg is üzemelteti a közkedvelt filmszínházat.
Filmklubok és kultúra
A mozi 2004 óta művészfilmek vetítését helyezi előtérbe. Emellett pedig filmklubokat is szerveznek, ahol a vetítés után megvitathatják a nézők az adott filmet és a felvetődött kérdéseket.
„Mi azt láttuk, hogy egy picit szétesik körülöttünk a világ és nincsenek már közösségek. Egyre nehezebb tágabb körben megbeszélni valamit. Mi szeretnénk lépni egyet a közösségépítés felé, ahol bárki szabadon elmondja a véleményét egy adott témáról. Ezért szervezünk filmklubokat, dokumentumfilmekhez kapcsolódó beszélgetéseket. Erősíteni és támogatni szeretnénk a szabad véleménycserét.
Varga Gabriella, Apolló Mozi művészeti vezetője
Jelenleg az Apolló Mozi a régió egyetlen művészmozija.
forrás: Apolló Mozi, HetedhétHatár, Régi Pécs, Pécs Mozitörténete könyv Tóth Marcell gyűjteményéből
