Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik - tartja a mondás. De azt tudtad, hogy ezt a napot szinte egész Európában ünneplik? Skandináviában - bor híján - hatalmas maszkokkal. De nézzük, miért eszünk ludat és hogyan jósoltak ilyenkor?
1. Szent Márton és a vörös palást
Márton katona volt. Szombathelyen (az akkori Savariaban) született 316-317 körül. Az első legenda róla is katonaságához köthető. Lovaglása közben találkozik egy didergővel, akihez leszáll a lováról. Kettévágja palástját kardjával és egyik felét ráteríti. Később kiderül, hogy a szegény ember az úr Jézus. Márton ezután dönt arról, hogy már nem a császárt, hanem az urat fogja szolgálni.
2. Márton és a libák ólja
Márton a szegény, egyszerű embereket segítette, gyógyította. Egy idő után pedig meg is akarták választani püspöknek. Ettől a felelősségtől viszont annyira megijedt, hogy a ludak óljába menekült. A tollasok azonban hangos gágogásukkal elárulták Mártont, akit megtaláltak és püspöknek választottak
3. Lúdcsont és a téli időjárás
Márton-napján a téli időjárásra is következtettek. Ha a lúdcsont színe ha nagyon fehér volt, akkor hideg, havas tél következett. Ha barnás, akkor sáros.
4. A nagy lakomák november 11-én
Több száz évvel ezelőtt november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomákat. Valamint ez a nap a karácsonyi, 40 napos böjt előtti olyan ünnepnap, amikor még vásárokat, bálokat rendeztek. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
5. Márton-napi felvonulás
Pécsett is tartanak hétfőn felvonulást. Ez Németországból terjedt el és ugyanúgy Szent Márton emlékét őrzi. A fáklyák és mécsesek Márton jó cselekedeteit szimbolizálják.
