Régen ezen az 5 strandon csobbantak a pécsiek

HULLÁM: az ország harmadik strandja volt, amelyet hullámgéppel láttak el

A Hullámfürdőt sokan ismerik, bár azt kevesen tudják, hogy ezen a területen már az 1800-as évek végén is volt egy strand, akkoriban Ráth utcai fürdőként hívták. 1926-ban felújították és egy modern nyári fürdő lett belőle, amit Maléter László ügyvéd után neveztek el.

1935-ben kapta a Hullámfürdő nevet

Azokban az időkben az ország harmadik olyan strandja volt, ahol hullámgép is üzemelt.

A Szigeti városrészben is volt medence!

A strandot az orvosi egyetem nyitotta 1976-ban. Területe ugyan kicsi volt, de a környék lakói imádták, hiszen azelőtt nem volt a Szigeti városrészben fürdő. Hogy miért szűnt meg a strand, azt pontosan nem tudni.

Balokány, ahol agyagot bányásztak

A területet 1746-ban említik először írásos dokumentumok, amikor a mocsaras területet szabad használat fejében kitisztítja és rétté alakítja egy kereskedő. Később az agyagbányászat miatt egyre több helyen fakadt forrás, azok vizét duzzasztották fel. Az itt található tavat egy idő után kimélyítették, közepén pedig egy szigetet alakítottak ki. Érdekesség, hogy külön hely volt a tóban a mosásra és a lóúsztatásra.

A fordulatot azt hozta, amikor 1838-ban bérbe vette a tavat Vitéz Ferencz szűrszabómester, és egyik feléből fürdőt alakított ki, ahol már úszómester figyelt a strandolókra. A szigeten pedig egy épületet húztak fel – itt táncos mulatságok, borozó és biliárdszoba is volt – derült ki a Szellemváros blog bejegyzéséből. Ezután jött a Népfürdő.

A közkedvelt fürdő – amit a Balokány-tó mellett építettek – Engel Adolf nevéhez köthető. Az Albert főhercegről elnevezett Pécsi Uszoda és Testgyakorló Intézet 1853-ban nyitotta meg kapuit.

1885-ben a Balokány már annyira népszerű volt, hogy alig fértek el a fürdőzők. A fából készült strandot korszerűsítették és kibővítették: következő évre rá egy újabb medencét építettek.

50 évig üzemelt a Balokány-strand

1933-ban felújították a fürdőt, tribünt is kialakítottak és közel ötven évig üzemelt utána. Minden év májusában elsőként nyitott a strand.

A ’80-as évek elején azonban bezárták a fürdőt. A következő években hanyatlani kezdett a Balokány. Volt róla pletyka és szóbeszéd, hogy újranyitják, de erre már nem került sor többé. Véglegesen 1993-ban raktak lakatot a Balokányra. A híres úszóbajnok és olimpikon, Abay Nemes Oszkár a Balokány-fürdőben nevelkedett.

Páran így emlékeztek meg a fürdőről a Régi Pécs oldalán:

” Én is voltam itt strandolni. Arra emlékszem, hogy jókat lehetett úszni. Napozni is szerettem, de a fürdő mellett volt a kisvasút, szált a fekete pernye”

„Gyerekkoromban nyáron minden nap itt voltam. A legszebb környezet volt. Leskelődtünk a női napozónál.”

„Nagyon jó volt. Igaz hideg volt a víz, de nem számított. „

Csobbanás a Széchenyi tér mellett, a római kori temető felett

A világháborút követően a Ciszterci rend építette a Nagy Lajos fürdőt 1948-ban. A strandon ugrótorony és úszómester is volt. A csupán egy medencés strandot 2002-ben zárták be véglegesen.

Külön érdekessége a strandnak, hogy 4,5 méteres mélységet elérő medence alatt római kori temető húzódott meg, amit az évszázadok alatt lerakódott mecseki hordalék megóvott, amikor a medencét építették.

Ma is a fiatalok kedvence

A Pollack strandot 1984-ben kezdték el építeni, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szabadtéri uszodájának szánták. Rá egy évre már élvezhették is a strandok szerelmesei. A strand mai napig üzemel, fiatalok egyik kedvenc helye a városban.

A városnak a ’80-as évek közepére összesen öt strandja volt,

ebből három magánkézben. A városban jelenleg kettő strand üzemel. Az egyik a Pollack Strand, a másik a Hullámfürdő.

Galéria:

forrás: Régi Pécs, Szellemvárosok Blog