A pécsi Postapalota a város egyik legjellegzetesebb épülete. A kinti mázas címert, tetőcserepet és domborműveket a pécsi Zsolnay porcelángyárban készíttették közel 120 évvel ezelőtt, volt itt lakás és az enyészettől megmentett címer is. Szalóki Csaba, a Pécsi Főposta vezetője mondta el nekünk, hogy még milyen titkokat rejt az épület.
Máshol volt a posta
Az 1800-as évek közepén a Perczel Miklós utcában működött a postahivatal Pécsen, ahol egy postamester és a postaszolgálat dolgozott. Ahogy nőttek az igények, úgy fejlődött a posta szolgáltatása is: új szekérpostai, pénz- és levélfelvevői részleggel bővült a hivatal. A technikai fejlődés sem maradhatott el, Pozsony után az országban másodikként nyílt meg távbeszélőközpont Pécsen, ami egyre több helyet és hozzá tartozó személyzetet kívánt.
1887-ben a brassói születésű Opris Pétert nevezték ki a pécsi posta élére, akinek nevéhez fűződik a mai palota felépítése.
Kinőtték a helyet, újat kellett keresni
1887-ben Magyarországon átszervezték a postaszolgálatot, ez nagy hatással volt a pécsi posta életére is – a kilenc igazgatóság egyikét Pécsre helyezték ki – derült ki a Régi Pécs blog bejegyzéséből. A fejlődés nem állt meg, a bérelt helyiségek egyre szűkebbek lettek, ezért a postahivatalnak költöznie kellett, hogy ki tudja elégíteni a növekvő igényeket. A Nepomuk (ma Munkácsy Mihály) utcába költözött, azonban ez sem volt gyógyír a bajra. Tovább bonyolította a pécsi posta helyzetét, hogy 1900-ban a kezelésébe került a Gyár (ma Váradi Antal) utcai telefonközpont is.
Kétezer négyzetméter ingyen
A korábbi tervek alapján a mai Kossuth téren található Zsinagóga mögé képzelték el a Postapalotát, de a Jókai tér is szóba került – és még jó pár pontja a városnak. Mindezek mellett a Kert utca és a Deák utca (ma ez a Jókai utca) előtere volt a legszimpatikusabb a posta számára. A város azonban nemigen akarta ezt a területet odaadni a posta számára – így közgyűlést tartottak. Több alkalommal is leszavazták a telket a városatyák, azonban a legutolsó szavazáson egy véletlennek hála megkapták a területet:
A szavazás fej-fej mellett haladt, hogy a posta megkapja-e végül a telket vagy sem. A szavazás alatt késve érkezett meg a közgyűlésre az akkori belvárosi plébánia vezetője. aMikor az ő nevéhez értek a szavazatleadásnál, a plébános hirtelenjében igennel válaszolt – fogalma sem volt róla, hogy miről szavaznak. Ezzel a szavazattal lett végül a postáé a telek.
mondta Szalóki Csaba, a Pécsi Főposta jelenlegi vezetője.
Ezt a kétezer négyzetméteres telket végül ingyen kapta meg a postai kincstár Pécs városától.
Nyertes terv
1901. május 31-én pályázatot hirdettek meg az újságokban, amelyen az első helyezést Balázs Ernő építészmérnök terve nyerte el. Hamarosan kezdetét vették a munkálatok.
Örömteli momentum volt ez a város számára, ugyanis a kivitelezés során a legtöbb munkát pécsi szakemberek, vállalkozók és mesteremberek kapták meg. 1902-ben kezdetét vette az építkezés, amely egészen 1904 tavaszáig tartott.
Az építkezés során rengeteg római kori leletre bukkantak.
Az épületmaradványokból és az akkor ismert információkból kiderült, hogy Sopianae városában a központ, a fórum állt a Postapalota körüli telkeken – derül ki a Postás Híradó 1987. augusztusi számából. Május 1-re kívül-belül elkészült a posta, és meg is kapta a használatbavételi engedélyt.
A pécsi palota homlokzata igazi eklektikus alkotás, ahol a gótikát idéző baldachinos szoboralakok és a francia, reneszánsz díszítőmotívumok mellett az ablakok formáiban és az oldalhomlokzat stilizált virágos betéteiben már a szecesszió is megjelenik.
A mázas címer, a posta funkciójára utaló pirogránit domborművek és a tetőcserép kivitelezésében szerepet kapott a pécsi Zsolnay-gyár is – írja a RégiPécs Blog.
Az egyik legmodernebb posta volt, lakásokkal
Szalóki Csabától megtudtuk, hogy nem csupán egy mezei postaközpontról volt szó, ugyanis egyesítették a postát és a távírókat. Az épület első emeletén postai irodák voltak, míg a másodikon egy komplett távbeszélőközpont üzemelt. A régi időkben a postai vezetőknek járt szolgálati lakás. Azonban sokan nem tudják azt, hogy ezek a lakások az épületen belül helyezkedtek el. A posta északi szárnyán voltak berendezve 3 szobás lakások, ebben laktak a postavezetők (akkoriban méltóságos úr volt a megnevezésük – tudtuk meg Szalóki Csabától), az igazgató valamivel nagyobb lakásban élt. A kor és technikai fejlődés haladtával – ahogy egyre több posta is lett, egyre több vezetővel – ezeket a lakásokat végül megszüntették. Szalóki Csaba elmondta: voltak régebben tervek a tetőtér átalakítására, ahol vendégszobák lettek volna a más városok postai alkalmazottainak számára – végül ezt a tervet elvetették.
A megmentett címer
A most is látható angyalkás címer nem felelt meg az ’50-es évek idilli látképeinek – nem volt Rákosi-kompatibilis. Ki is adták a parancsot a pusztításra. Hidegkúti Andor építészre hárult a feladat, aki a megsemmisítés helyett a megmentést választotta. Egy leleményes húzással, bádoggal lefedte (eltakarta) a régi címert. A megmentett címert végül az 1980-as évek során vették csak észre, amikor felújítás zajlott az épületen.
Még múzeum is van benne!
A Postapalotán belül létrehoztak korábban egy kis postamúzeumot. Régi postai eszközöket, telefonos és távíró készülékeket mutattak be itt, mint például az akkori csőpostarendszert. Szépséghibája a kezdeményezésnek, hogy a látogatók sokszor szuvenírként tekintettek az eszközökre és elkezdték őket „hazavinni”. Finom, precíziós alkatrészekről beszélünk, amiket nem lehet már pótolni. Sajnálatos módon tönkrementek az így kiállított tárgyak. Ezért a pici múzeumot jelenleg csak kérés útján lehet megtekinteni.
A Pécsi 1. Számú Posta, avagy a Nagyposta, Főposta, Postapalota megélt két világháborút, több gazdasági válságot, ütötte-verte az időjárás, azonban kisebb felújítások mellett meg tudta őrizni eredeti mivoltát. Szépsége tagadhatatlan, és talán kijelenthetjük, hogy az ország (egyik) legegyedibb postája. Jelenleg 118 éves.
fotók: RégiPécs Blog /
Némethné Virág Bernadett
