Címlap Baranya Régen még szo...

Régen még szolgálati lakások is voltak a 118 éves pécsi Postapalotában

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A pécsi Postapalota a város egyik legjellegzetesebb épülete. A kinti mázas címert, tetőcserepet és domborműveket a pécsi Zsolnay porcelángyárban készíttették közel 120 évvel ezelőtt, volt itt lakás és az enyészettől megmentett címer is. Szalóki Csaba, a Pécsi Főposta vezetője mondta el nekünk, hogy még milyen titkokat rejt az épület.

 

 

Máshol volt a posta

Az 1800-as évek közepén a Perczel Miklós utcában működött a postahivatal Pécsen, ahol egy postamester és a postaszolgálat dolgozott. Ahogy nőttek az igények, úgy fejlődött a posta szolgáltatása is: új szekérpostai, pénz- és levélfelvevői részleggel bővült a hivatal. A technikai fejlődés sem maradhatott el, Pozsony után az országban másodikként nyílt meg távbeszélőközpont Pécsen, ami egyre több helyet és hozzá tartozó személyzetet kívánt.

1887-ben a brassói születésű Opris Pétert nevezték ki a pécsi posta élére, akinek nevéhez fűződik a mai palota felépítése.

Korabeli képeslap a Postapalotáról

Kinőtték a helyet, újat kellett keresni

1887-ben Magyarországon átszervezték a postaszolgálatot, ez nagy hatással volt a pécsi posta életére is – a kilenc igazgatóság egyikét Pécsre helyezték ki – derült ki a Régi Pécs blog bejegyzéséből. A fejlődés nem állt meg, a bérelt helyiségek egyre szűkebbek lettek, ezért a postahivatalnak költöznie kellett, hogy ki tudja elégíteni a növekvő igényeket. A Nepomuk (ma Munkácsy Mihály) utcába költözött, azonban ez sem volt gyógyír a bajra. Tovább bonyolította a pécsi posta helyzetét, hogy 1900-ban a kezelésébe került a Gyár (ma Váradi Antal) utcai telefonközpont is.

1865posta_telke.jpg
Végül a ma is ismert helyére került a palota

Kétezer négyzetméter ingyen

A korábbi tervek alapján a mai Kossuth téren található Zsinagóga mögé képzelték el a Postapalotát, de a Jókai tér is szóba került – és még jó pár pontja a városnak. Mindezek mellett a Kert utca és a Deák utca (ma ez a Jókai utca) előtere volt a legszimpatikusabb a posta számára. A város azonban nemigen akarta ezt a területet odaadni a posta számára – így közgyűlést tartottak. Több alkalommal is leszavazták a telket a városatyák, azonban a legutolsó szavazáson egy véletlennek hála megkapták a területet:

A szavazás fej-fej mellett haladt, hogy a posta megkapja-e végül a telket vagy sem. A szavazás alatt késve érkezett meg a közgyűlésre az akkori belvárosi plébánia vezetője. aMikor az ő nevéhez értek a szavazatleadásnál, a plébános hirtelenjében igennel válaszolt – fogalma sem volt róla, hogy miről szavaznak. Ezzel a szavazattal lett végül a postáé a telek.

mondta Szalóki Csaba, a Pécsi Főposta jelenlegi vezetője.

Ezt a kétezer négyzetméteres telket végül ingyen kapta meg a postai kincstár Pécs városától.

Nyertes terv

1901. május 31-én pályázatot hirdettek meg az újságokban, amelyen az első helyezést Balázs Ernő építészmérnök terve nyerte el. Hamarosan kezdetét vették a munkálatok.

posta_fohomlokzati_terve_1902.jpg
Balázs Ernő rajza: a Postapalota főhomlokzata (1902)

Örömteli momentum volt ez a város számára, ugyanis a kivitelezés során a legtöbb munkát pécsi szakemberek, vállalkozók és mesteremberek kapták meg. 1902-ben kezdetét vette az építkezés, amely egészen 1904 tavaszáig tartott.

Az építkezés során rengeteg római kori leletre bukkantak.

Az épületmaradványokból és az akkor ismert információkból kiderült, hogy Sopianae városában a központ, a fórum állt a Postapalota körüli telkeken – derül ki a Postás Híradó 1987. augusztusi számából. Május 1-re kívül-belül elkészült a posta, és meg is kapta a használatbavételi engedélyt.

A pécsi palota homlokzata igazi eklektikus alkotás, ahol a gótikát idéző baldachinos szoboralakok és a francia, reneszánsz díszítőmotívumok mellett az ablakok formáiban és az oldalhomlokzat stilizált virágos betéteiben már a szecesszió is megjelenik.
A mázas címer, a posta funkciójára utaló pirogránit domborművek és a tetőcserép kivitelezésében szerepet kapott a pécsi Zsolnay-gyár is – írja a RégiPécs Blog.

Az eklektikus épületet gótikára hajazó baldachinos szoboralakok, reneszánsz díszítőmotívumok és az oldalhomlokzaton szereplő szecessziós betétek teszik különlegessé

Az egyik legmodernebb posta volt, lakásokkal

Szalóki Csabától megtudtuk, hogy nem csupán egy mezei postaközpontról volt szó, ugyanis egyesítették a postát és a távírókat. Az épület első emeletén postai irodák voltak, míg a másodikon egy komplett távbeszélőközpont üzemelt. A régi időkben a postai vezetőknek járt szolgálati lakás. Azonban sokan nem tudják azt, hogy ezek a lakások az épületen belül helyezkedtek el. A posta északi szárnyán voltak berendezve 3 szobás lakások, ebben laktak a postavezetők (akkoriban méltóságos úr volt a megnevezésük – tudtuk meg Szalóki Csabától), az igazgató valamivel nagyobb lakásban élt. A kor és technikai fejlődés haladtával – ahogy egyre több posta is lett, egyre több vezetővel – ezeket a lakásokat végül megszüntették. Szalóki Csaba elmondta: voltak régebben tervek a tetőtér átalakítására, ahol vendégszobák lettek volna a más városok postai alkalmazottainak számára – végül ezt a tervet elvetették.

A megmentett címer

A most is látható angyalkás címer nem felelt meg az ’50-es évek idilli látképeinek – nem volt Rákosi-kompatibilis. Ki is adták a parancsot a pusztításra. Hidegkúti Andor építészre hárult a feladat, aki a megsemmisítés helyett a megmentést választotta. Egy leleményes húzással, bádoggal lefedte (eltakarta) a régi címert. A megmentett címert végül az 1980-as évek során vették csak észre, amikor felújítás zajlott az épületen.

Még múzeum is van benne!

A Postapalotán belül létrehoztak korábban egy kis postamúzeumot. Régi postai eszközöket, telefonos és távíró készülékeket mutattak be itt, mint például az akkori csőpostarendszert. Szépséghibája a kezdeményezésnek, hogy a látogatók sokszor szuvenírként tekintettek az eszközökre és elkezdték őket “hazavinni”. Finom, precíziós alkatrészekről beszélünk, amiket nem lehet már pótolni. Sajnálatos módon tönkrementek az így kiállított tárgyak. Ezért a pici múzeumot jelenleg csak kérés útján lehet megtekinteni.

A Pécsi 1. Számú Posta, avagy a Nagyposta, Főposta, Postapalota megélt két világháborút, több gazdasági válságot, ütötte-verte az időjárás, azonban kisebb felújítások mellett meg tudta őrizni eredeti mivoltát. Szépsége tagadhatatlan, és talán kijelenthetjük, hogy az ország (egyik) legegyedibb postája. Jelenleg 118 éves.

fotók: RégiPécs Blog /
Némethné Virág Bernadett