A MedicalOnline információi szerint a két világháború közötti Magyarország példája lebeghet a belügyminiszter szeme előtt. Akkor ugyanis a belügy alá tartozott az egészségügyi ellátás.
Mennyiért vállalnák havonta a háziorvosok a betegek ellátását?
– tette fel a kérdést a lap információi szerint Pintér Sándor belügyminiszter az alapellátókat képviselő szervezeteknek.
A Covid-19 járvány alatt nem voltak vezényelhetőek az alapellátó orvosok – ezzel indokolta az egészségügy rendbetételével legújabban megbízott kormánytag, a miniszterelnök helyettese, hogy miért lenne üdvös államosítani a háziorvosi ellátást
– értesült több, független forrásból a MedicalOnline.
Úgy tűnik, a kormány immár az egészségügyet illetően is visszanyúl a két világháború közötti időkhöz, amikor ugyancsak a Belügyminisztérium égisze alatt működött az ágazat irányítása, amelyet most ötvözne a kádári időszak körzeti orvosi rendszerével. Az csak a részletek kidolgozása során derülhet majd ki, hogy hogyan kárpótolnák majd a praxisuk tulajdonjogáért esetenként több tízmillió forintot kifizető fiatalabb, és a vagyonértékű jogot 30 évvel ezelőtt az államtól megkapó idősebb orvosokat a vagyonvesztésért – írja a lap. Utóbbiakat egyébként akkor éppen azzal biztattak a vállalkozói lét felvállalására, hogy majd jó pénzért tudják értékesíteni a praxisaikat, amikor nyugdíjba mennek.
Ugyancsak megoldást kell találni majd arra, hogy mennyit és hogyan fizet az állam azokért a rendelőkért és eszközökért, amelyek a háziorvosok tulajdonában vannak.
Nagyon valószínű a MedicalOnline szerint, hogy a nyugdíjkorhatárt bőven túllépő háziorvosok az államosítást követően azonnal hátrahagyják a körzeteket, és kérdés az is, hogy hogyan reagál az ötletre az a fiatalabb generáció, amely nemcsak több/más finanszírozást sürget, hanem a valós gyógyításhoz és a minőségi munkához kér támogató szakmapolitikai környezetet lassan tíz év óta – hiába. A fiatalok közül sokan egyébként éppen azért választották a háziorvosi hivatást, hogy megszabaduljanak a kórházi hierarchiától, a központi irányítástól.
Már volt már napirenden az államosítás
Az alapellátás államosításának lehetősége az elmúlt tíz évben már több ízben előkerült, sokan a járási rendszerre épülő alapellátás koncepciójában is az állam nagyobb térnyerését vizionálták – emlékeztet a lap. A hírekben tíz év óta hangzik el, hogy a kormány számára prioritás az alapellátás, és hogy
2010-hez képest 76 százalékkal több forrást biztosítanak a háziorvosok és a házi gyermekorvosok támogatására, azonban a jól hangzó kommunikációs paneleket soha nem sikerült átvezetni a gyakorlatba: mind a kormány, mind a szakpolitikai irányítás parlagon hagyta a súlyos problémákkal küszködő alapellátást.
Hogy mennyire élvez elsőbbséget az alapellátás, azt jól mutatja, hogy a 2015-ben elfogadott alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeleteket máig nem sikerült abszolválnia az egészségügyért is felelős Emmi-nek.
Érthetetlen az is, hogy miért nem a betegek és az alapellátási szereplők megelégedésére működő, a praxisok együttműködésén alapuló struktúra irányába mozdul a rendszer, különösen akkor, amikor az elmúlt években több tízmilliárd forintot költöttek erre uniós és hazai forrásból.
A járvány az egészségügyi ellátórendszer számos hibájára világított rá az elmúlt időszakban, és tíz év történelmi mulasztás után úgy tűnik, a kabinet ezekkel szembesülve most rászánja magát, hogy markánsabb lépéseket tegyen az ágazatot illetően
– véli a lap.
Miközben a döntéshozók valószínűleg eddig is látták, hogy dekompenzált a rendszer, a szimptómák alapján azonban mégsem született meg a helyes diagnózis, és az arra épülő megfelelő terápia – pedig két és fél ciklusnyi, kétharmados felhatalmazással bíró kormányzás történelmi lehetőséget kínált a megfontolt és szakmai szempontok mentén történő átalakításra. Hogy a mulasztásból eredő problémákat egy várható gazdasági válság küszöbén milyen sikerrel lehet majd kiköszörülni, az kérdéses.
Nem köthetnek szerződés hétfőtől a kórházak, csak ha Pintér is rábólint
Részleges szerződéskötési korlátozást rendelt el valamennyi, az Állami egészségügyi Ellátó Központ fenntartása alatt álló intézményben szombati utasításával az emberi erőforrások minisztere – írja szintén a MedeicalOnline. A rendelkezés szerint a kórházak nem köthetnek új szerződést magántulajdonban lévő gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozókkal és magánszemélyekkel.
Ha a kórház mégis szeretne valakivel szerződni, akkor ezt alaposan meg kell indokolnia a kórházparancsnoknak – az utasítás szerint. Amennyiben a parancsnok indokoltnak találja az igazgató szakmai indoklását, továbbítja azt az intézménybe rendelt költségvetési felügyelőnek, innen pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ területi igazgatóságánál landol a levél, ahonnan újabb jóváhagyásra a központba küldik a kérelmet. A végső engedélyt az operatív törzs – vagyis Pintér Sándor – adja meg.
/via MedicalOnline/
