A Parkinson-kór korai felismerését lehetővé tévő új módszerek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein – közölte a betegség világnapja kapcsán a Pécsi Tudományegyetem.
A remegéssel járó Parkinson-kór jelenleg a világ leggyorsabban terjedő neurológia betegsége. A jelenleg hatmillió, 2040-re akár 14 millió embert érintő, az idegi ingerületátvitelben kritikus fontosságú dopamint termelő idegsejtek pusztulásával járó betegség már messze nem csak az idősebb korosztályt érinti, az a középkorúak körében is egyre gyakoribbá válhat a jövőben.
Kovács Norbert, PTE Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke szerint a fiatalabb, akár harmincas éveikben járó betegeknél is megfigyelhetők a jellemző tünetek, így a remegés, az izommerevség, a mozgási nehézségek és a hangulatváltozások.
A szakember szerint a különböző terápiás módszerek révén jó esély van arra, hogy akár évtizedeken át elkerüljék a fiatalabb betegeket a súlyos tünetek, és megőrizzék a munkaképességüket, így korai felismeréssel és folyamatos kezeléssel – ahogy a cukorbetegség – hosszú ideig együtt élhet a páciens a betegséggel súlyos tünetek és szövődmények nélkül.
Bár mai napig nem ismert a Parkinson-kór, illetve az azt eredményező idegsejtpusztulás pontos kiváltó oka, egyre többet tudni a betegség lefolyásáról és lehetséges kiindulópontjairól. A szakemberek világszerte dolgoznak azon, hogy még a súlyos idegrendszeri károsodás előtt megállapíthassák a Parkinson-kórt megelőző állapotot.
Magyar kutatók az úgynevezett fecskefarok-jel alapján igyekeznek előjelezni a kórt. A fecskefarok-jel MR-felvételen látható jellegzetes agyi mintázat, amelynek eltűnése a betegség néhány éven belüli megjelenésére utal. Mindez az egyéb indikátorokkal kiegészítve nagy biztonsággal jelzi előre a Parkinson-kórt, és így jól használható a betegség kizárására vagy megerősítésére. A módszer megbízható alkalmazását lehetővé tevő speciális MR-beállításokat pécsi kutatók dolgozták ki nemzetközi partnereik segítségével.
Számos terápia áll rendelkezésre a Parkinson-betegek életének megkönnyítésére, így a megfelelően beállított és szakorvosi felügyelet alatt zajló gyógyszeres kezelések főleg a betegség kezdeti szakaszaiban akár közel tünetmentes állapot elérését is lehetővé tehetik.
A műtéti megoldást az úgynevezett mélyagyi stimuláció jelenti, amely során az agy felszínén elhelyezett elektródákkal stimulálják a károsodott agyterületet: mindez megfelelő hangolás és felügyelet mellett kiválthatja a gyógyszeres kezelést, és tartós javulást hozhat az életminőségben és a munkaképesség megőrzésében. Említést érdemel még a mágneses agystimuláció: bár ez a mélyagyi stimulációval szemben bizonyos időközönként meg kell ismételni, nagy előnye, hogy nem jár műtéti beavatkozással.
