Az évtizedek óta ismert ízületi tükrözéses eljárások csúcstechnológiája került karunk Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikájára dr. Patczai Balázs ortopéd és traumatológus szakorvos, klinikaigazgató helyettes jóvoltából, aki nem pusztán a technikát, de alkalmazásának módszerét is elhozta Magyarországra. Az 1,9 milliméteres, viszonylag flexibilis optika a hozzá tartozó kezelőegységgel kisebb, mint egy számítógépes egér, így könnyedén elfér az orvos markában. A hivatalos nevén nanoszkóphoz, avagy tűartroszkóphoz tartozik egy konzol is, ami olyan, akár egy laptop, ezen vetítődik ki az ízületen, illetve az ínhüvelyen belüli világ. A szupermodern diagnosztikus és terápiás eszköz hatékonyságáról, alkalmazásának jövőjéről is beszélgettünk dr. Patczai Balázzsal.
– A tűartroszkóp tetején látok két gombot, azok mire valók?
– A tűartroszkóphoz tartozó konzolon beállítható, hogy milyen funkciókkal látjuk el a kamerát, fényképezni vagy videózni szeretnénk-e vele, a két gomb erre szolgál. Ez a betegbiztonság és a dokumentációs lehetőségek biztosítása miatt is fontos. Egy rendelőben elvégzett tűartroszkópos diagnosztikus vizsgálat felvételeivel már a definitív műtéthez való előkészületeket is tudjuk segíteni. A műszer központi egységébe egy optikai rendszer viszi be a vizsgálat során látott képet, és világítja meg a belső világot.
– A konzol mit tud?
– A számítógépes játékok világában ismert fogalom a konzol, ezt használjuk itt is. Ez egy komputer, ami a végfelhasználóknak lett tökéletesítve. Egyetlen gomb van rajta, illetve egy bemeneti csatlakozó az egyszer használatos optikai részhez, a töltéshez, valamint az adatkinyeréshez pedig több opció is lehetséges. Ad egy érintőképernyős felületet, ahol regisztrálható a beteg, emellett több sebész felületét is képes kezelni, a speciális beállítások lehetőségével. Egy boka- vagy lábsebésznél a finom beállítások előre behívhatók a panelek alapján.
Abban különbözik az eddigi technológiáktól, hogy az optikai egység csak egyszer használatos, a konzol része pedig könnyen hordozható, megnyitva a lehetőséget a rendelői vizsgálatok irányába. Technológiai fejlesztésének az volt a filozófiája, hogy minél kisebb ártalom mellett a legnagyobb információmennyiséget kaphassuk az ízületi sérülésekről, illetve elváltozásokról. Egy tűszúrásnyi bemeneti pontból bevihető az optika, ezáltal könnyen vizsgálható az ízület és az ízületi funkció mozgás közben, akár helyi érzéstelenítésben is. A szalagstabilitásokat, a porc-instabilitásokat vagy mozgásokat nehéz lenne egy statikus MR- vagy CT-vizsgálattal igazolni, esetleg cáfolni. A rendszer része egy, az optikához hasonlóan vékony eszközpark, melynek segítségével a kisebb sérüléseket, elváltozásokat el is tudjuk látni: meg tudjuk mozgatni a meniscust a térdízületben, tudjuk értékelni a keresztszalag-stabilitást és a sérült porcdarabokat, az ízületi belhártya-kettőzeteket, az összenövéseket, továbbá a kisebb cisztákat kezelni is tudjuk. Nincs szükség még egy műtétre, mert a definitív ellátás ily módon megoldható.
– A tű hova kerül az artroszkópban?
– Portálnak nevezzük a bemeneti csatornákat, ezek egyike az, ahol kamerával vizualizáljuk a folyamatokat, a többi pedig a munkacsatorna. Az ízületen belüli munkához használt eszközöket az utóbbiakon vezetjük be. Az eddigi 5 milliméter vastagságú eszközökhöz képest itt csak 1,9 milliméter az eszközök átmérője, ami azért lényeges, mert a trokárok, avagy a munkacsatornát biztosító hüvelyek eltávolítása után össze sem kell varrnunk a sebet.
– Ha tehát a páciens eljön egy ilyen vizsgálatra, kap két érzéstelenítő injekciót a térdébe, a tűartroszkóppal Ön megtekinti a sérült vagy elváltozott területet, ha szükséges, helyben kezeli, végül a beavatkozás helyét egyszerűen leragasztja.
– Igen, ez a beavatkozás nem jár nagyobb ártalommal, mint egy ízületi injekció.
– A hagyományos beavatkozás során mekkora műtéti heg marad?
– A hagyományos artroszkópos eszközök mérettartománya a nanoszkóp fölött van, ezek 4,5 milliméteres optikák, vastagabbak a munkacsatornák avagy a trokárok is, emiatt nagyobb sebzést igényelnek, 7 és 10 milliméter közöttit, míg a tűartroszkópiás beavatkozás során ez mindössze 2 milliméteres. Az új technológiánál a behatolás nem igényel egy szikeszúrásnyi metszést sem, mert a hegyes trokár az, ami megnyitja az utat az ízület felé. A tűt eltávolítva a szövetek összefekszenek, nincs ízületi nedvszivárgás, az ízületi tok is csak minimálisan sérül, és a másodlagos károsodások is elhanyagolhatók a hagyományos mérettartományban végzett műtétekhez képest.
– Mennyire terjedt el a világban ez a technológia?
– Egyelőre alig pár helyen, az Egyesült Államokban is csak 2019 végén jelent meg. A 2020-as év pandémiás hányattatásai miatt nem tudott látványos sikereket elérni, ezért limitált a világon azoknak a száma, akik hozzájutottak. Magyarországon, illetve a közép- és távoli régiónkat tekintve először itt, Pécsett végeztem ilyen beavatkozást.
– Miért tartotta fontosnak, hogy hazahozza ezt a technikát?
– Kíváncsi ember vagyok, aki vonzódik az újszerűségekhez, legyen szó sebkezelési eljárásokról, vagy új típusú implantátum használatokról. A nyitottságom találkozott az egyik szeretett területemmel, a boka-és a lábsérülések ellátásával. Nagy számú bokaízületi artroszkópiát, ínműtétet végzek, és ezeknél a beavatkozásoknál a másodlagos károsodások, azaz a műtéti hegek, a behatolási kapuk mérete nagy jelentőséggel bírhat, hiszen szűk és kis ízületekről van szó. Ez a technológia jóval könnyedebb, mint az eddigi, és sokkal inkább betegbarát. Hatalmas előnye továbbá, hogy a betegnek nem kell befeküdnie a klinikára, hanem járóbeteg ellátásban a beavatkozás után azonnal hazasétálhat, sokkal kisebbek a fájdalmai is, és már másnap gyógytornázhat, folytathatja aktív életét.
– Lehet arra számítani, hogy az orvosi rendelőkben ez gyakori diagnosztikai és terápiás eszközzé válik?
– Igen, minden lehetőség adott erre, ahogy idővel a bekerülési költség csökkenni fog. Alkalmazásával az alsó és a felső végtagok índiagnosztikája sokak számára elérhető lesz, így például a peroneus inaké is – ezek a külboka mögött találhatóak -, amik minimál invazív módszerrel elláthatókká válnak. Ezen a területen gyakran előfordul íngyulladás, ínszakadással együtt. Ennek meglétét igazolni lehet a tűartroszkópiával. Az öregujj lábtő-ízületének a diagnosztikája és kezelése komoly kihívásokkal jár, ez a módszer azonban mindezt leegyszerűsíti. A bokaízület esetében is hasonló mondható el, ez is kis ízület, viszonylag kis mozgástérrel, és ezzel a szemiflexibilis, nagyon vékony optikai rendszerrel sokkal könnyebbé válik felállítani a sérülés utáni állapot diagnózisát. A felső ugróízület elváltozásainál az ízületi belhártya-megvastagodások, a hegesedések ugyancsak elláthatóak lesznek rendelői körülmények között, az esetleges ízületi szabad testeket is el lehet távolítani, és az ún. elülső becsípődéses bokapanaszok egy része is jól kezelhető.
Nemrégiben egy fiatal sportoló hölgynél végeztünk ilyen vizsgálatot. A térd közelében beültetett fémeszközök miatt az MR-vizsgálat kockázatos lett volna, illetve kevés hasznos információt nyertünk volna belőle, viszont a diagnózishoz fontos volt tudnunk, hogy mi van az ízületen belül. Tűartroszkóppal megállapítottuk a sérülés mértékét, és kezelni is tudtuk ugyanazon beavatkozás során. Ha általános használatba kerül a készülék, akkor egyre több mindent kipróbálhatunk, megoldhatunk vele.
– Eddig hány tükrözést, beavatkozást végzett ezzel a módszerrel?
– A száraz kipróbálás során az Artrex cég magyarországi képviselőivel több napot dolgoztunk a készülékkel, és tekintettel arra, hogy komoly tapasztalatom van az ízületi tükrözésekben, főként a boka-, a láb- és az ínbetegségek kapcsán, ezért számomra nem volt szükség túl nagy felkészülésre. Az eszköz megismerése önmagában elég ahhoz, hogy biztonsággal tudjunk műtétet végezni vele. A pandémia alatt a radiológus kollégák feladatai is a járványhelyzetre koncentrálódtak, így a diagnosztikai lehetőségeink beszűkültek. Eddig több, mint tíz beavatkozásunk volt a műtőben, az orvosi rendelőben való alkalmazásához még várjuk a higiénés jóváhagyást. Klinikusokként ezeknek az eljárásoknak a kidolgozása és a bevezetése is a feladatunk.
– Sokan jönnek ízületi sérüléssel Önökhöz?
– Igen, ez a mozgásszervi sebészet egyik legnagyobb felülete. Pácienseink főként sportsérülések, vagy a kor előrehaladtával kialakuló ízületi instabilitás miatt szenvednek fájdalmas panaszoktól.
– Milyen áron lehet megvásárolni ezt a csúcstechnológiás készüléket, és hogyan lehet felmérni az eszmei értékét?
– Maga a konzol egy felső-középkategóriás autó árának felel meg, de a kézi egység és a műszerek sem olcsók. A háttérkutatáshoz, valamint az új technika bevezetéséhez kapcsolódó költségeket az ÁOK és KK közös belső pályázatából tervezzük finanszírozni. Az érzéstelenítés, a műtéttechnika, a felhasználásról való nyilatkozatok mind értékes szakmai cikkek alapjául szolgálnak, és terveink szerint a munkacsoportunk idén publikálni is fogja ezeket.
– Kik a tagjai az említett munkacsoportnak?
– Munkacsoportunkba invitáltam dr. Almási Róbertet, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet fájdalomterápiás szakemberét, dr. Mintál Tibor térdspecialistát, a Sportmedicina Tanszék vezetőjét, a kéz-és a könyöksebészetben pedig dr. Kromek Lóránd főorvost. A tudományos-szakmai projekt kidolgozása megtörtént, ismert a költségvetés is. Klinikánk igazgatója, dr. Wiegand Norbert, és a Klinikai Központ elnöke, dr. Sebestyén Andor is a támogatásáról biztosított minket, így megkezdhettük a munkát.
A régiónkénti műtétek tapasztalataiból tervezünk publikációkat, miközben – anyagi lehetőségeinktől függően – a mindennapi gyógyításban is rendszeresen alkalmazzuk a készüléket. Ennek nyilván lesznek korlátai, hiszen ez egy drága beavatkozás. Pontos számításokat végeztünk azzal kapcsolatban, hogy mennyibe kerül egy műtőben elvégzett, hagyományos műszerekkel történő ízületi tükrözés, és mennyibe a tűartroszkópiával végzett beavatkozás, előbbi természetesen még olcsóbbnak bizonyul. Pontos gazdasági következtetéseket 40-50 műtét tapasztalatából fogunk tudni levonni, hiszen komoly vizsgálatot igényel az izoláció, a műtéti idő, a személyzet, az altatási, illetve érzéstelenítési követelmények, továbbá a műszersterilizálás költségeinek a megállapítása. Ha ez meglesz, azután derül ki, hogy hosszú távon valóban drágább-e ez az új beavatkozás.
– Említette, hogy az Artrex kezdeményezésére hamarosan hazai képzőközponttá is válnak.
– Igen, a mi klinikánk lett az első magyarországi NanoScope Centrum, ezt a címet büszkén viseljük majd, igyekszünk mind a betegellátásban, mind pedig a szakorvosok, illetve a medikusok képzésében is bevezetni az új technológiát, megismertetni, oktatni az új eszköz, és a hozzá tartozó instrumentárium kezelését. Fontos, hogy átadhassuk ezt a tudást.
Az interjú a pécsi orvoskar honlapján jelent meg.
