Nem gondolnánk, de ma Magyarországon minden negyedik-ötödik gyerek küzd a stresszel. Ezért nagyon fontos, hogy a felnövő generációk még időben megismerkedjenek a hatékony feszültségkezeléssel. A WHO előrejelzései szerint ráadásul 2030-ra a krónikus stressz okozta kiégés, és az azt követő depresszió a vezető halálok között szerepelhet. Ezen próbálnak segíteni szakemberek a Sulinyugi program keretein belül az ország több pontján, köztük Pécsen is. Dr. Bikfalvi Rékával, egészségfejlesztő szakpszichológus, a Lélekkel az Egészségért Alapítvány vezetőjével beszélgettünk, mit is takar a program.
Mi is az a „Sulinyugi” ?
A programot a Lélekkel az Egészségért Alapítvány keltette életre azzal a céllal, hogy segítse a gyerekek stresszkezelését, és megelőzze az idősebb kori kiégést az iskolákban. Megtanítják a gyerekeket és pedagógusokat is – ha igény van rá – hogyan kezeljék és vezessék le a feszültséget. A programot 2015-ben alapították Budapesten, az ország több pontján is találkozhatunk az alapítvány szakembereivel, amelyek között szerepel Pécs városa is – ámbár nem nagy létszámban. A koronavírus-járvány okozta karantén helyzetben pedig hónapok óta online térben is tartanak előadásokat diákok és tanárok számára egyaránt – tudtuk meg Bikfalvi Rékától.
Kik alkotják a stresszkezelő programot?
– A Sulinyugi programban önkéntes szakemberek dolgoznak, túlnyomórészt pszichológusok és pedagógiai vagy egyéb tanácsadók. A programba egyébként bárki beléphetünk önkéntesként – Pécsen kifejezetten keresünk önkéntes pszichológusokat, iskola- és gyerekpszichológusokat illetve segítő szakembereket – fogalmaz Bikfalvi Réka.
A megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezőket trénerré képzik, míg a sima önkéntesekből pót trénerek lesznek. Utóbbiak ugyan nem a főbb szerepet kapják a stressz-feloldás képletében, viszont munkájuk ugyanúgy elengedhetetlen, ők segítik a csoport és a fő tréner munkáját, tisztában vannak az óra mondanivalójával és a segítségnyújtás mibenlétével, viszont önállóan nem tarthatnak órát.
Tényleg akkora stressz éri a diákokat és a tanárokat?
Bikfalvi Réka szerint minden munkahelyen jelen van a stressz. És ahogyan a pedagógusoknak, úgy a gyerekeknek is az iskola a munkahelyük. Ugyan egy kis „fokozott” hangulat (eustressz, más néven pozitív stressz) jó-, motiváló hatással is lehet az iskola minden tagjára, de a krónikus stressz már kevésbé kedvez az embernek. A pécsi iskolákban pedig egyre gyakoribb, hogy a gyerekek ennek vannak kitéve, de mellettük a tanárokat és a szülőket is egyre többet érinti ez a probléma.
Évről-évre egyre több a követelmény, az elvárás és a tanórák száma is, nem beszélve a különórákról a temérdek házi feladatról és a tanításon kívüli életről. De a gyerekek társai, tanáraik és szüleik felé irányuló megfelelési kényszer is ugyanúgy lehet a stressz egyik meghatározó forrása.
Az alapítvány tapasztalatai és más kutatások szerint a gyerekek és serdülők körében egyre több a feszültség tünet: látványosabbak közé tartozik a kiabálás, veszekedés, verekedés, ingerlékenység, agresszív kitörések, sírás – viszont sok esetben a felszín alatt marad a probléma. Ilyen esetekben jelentkezhet gyomorfájdalom, dadogás, alvás- és evészavarok, szorongás és helyzetekben való „lefagyás” – ilyenkor teljesítés közben egyszerűen döntés- és cselekvésképtelenné válik az elszenvedő fél.
„Ma minden negyedik-ötödik gyerek a stressz tüneteit mutatja” – derül ki a Sulinyugi honlapjáról.
Hogyan is néz ki a „nyugi óra” ?
A gyerekeket illetően három korcsoportra osztják fel őket:
Elsőstől egészen a negyedik osztályig – Manóstressz
Ötödikestől a nyolcadikos évfolyamig – Gyerekideg
Kilencediktől egészen a gimi végéig, a tizenkettedik osztályig – Kamaszfeszkó
Csoportonként eltérnek a foglalkozások és a feladatok, amikkel megtanítják és segítik feldolgozni, majd leküzdeni a stresszt és az olyan kellemetlen helyzeteket, amik kihatással lehetnek a gyerekekre. Egy ilyen tanóra 45 percig tart és az osztályfőnöki óra helyett tartják általában. A fő üzenet viszont mind a négy csoportnál ugyanaz (a tanárokat is beleértve): képesek vagyunk a saját feszültségünket kezelni. Csak mert valamin felhúzza magát az ember, az nem jelenti azt, hogy végig abban a státuszban kell maradnia, ugyanis ez a feszültség valami úton-módon levezethető – tette hozzá az egészségfejlesztő szakpszichológus.
Mind képesek vagyunk levezetni ezt a feszültséget, pont úgy, ahogyan az áram végig megy a dróton
– Négy olyan csatorna van, amin keresztül le lehet vezetni a felgyülemlett stresszt: a száj, a gondolat, a bőr, és az izom. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy különböző feladatokkal megtanítjuk a gyerekeknek, hogy miként oldhatják fel a bennük felgyülemlett stresszt. Különböző éneklésekkel, légzéstechnikai gyakorlatokkal, progresszív relaxációval, fogalmazásokkal, firkálás- és rajzolásos feladatokkal tanítjuk a diákokat. Használunk különböző eszközöket a feladatok elvégzéséhez, tehát interaktív- játékos módon tanulnak közben a gyerekek. Ezek a módszerek azok tehát, amik változnak a korosztályokra bontott csoportoknál – avat be Bikfalvi Réka.
Minden óra végén a szülők és pedagógusok számára a programban résztvevő szakemberek tájékoztatják az említett feleket, hogy milyen eredményekre jutottak a diákokkal kapcsolatban és milyen megoldásokkal tudnak javítani a feszült helyzeteken a jövőben.
Hogyan lehet igénybe venni a programot?
Az alapítványi program teljesen ingyenes és a Sulinyugi.hu weboldalon lehet jelentkezni rá. Mivel a program és maga az alapítvány adományokból tartja fenn a munkásságát, ezért a díjmentes szolgáltatás igénybevételének esetén egy várólistára kerül az adott iskola, amíg egy be nem érkező adomány nem fedezi a program kereteit. A másik módja maga a program megrendelése, ami emailezésen keresztül működik, de ebben az esetben költségtérítéses formában vehetik igénybe a tréninget.
