Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósult meg a Pécsi Tudományegyetemen az a projekt, melynek célja a chip technológia alkalmazása a mesterséges megtermékenyítés sikerességének növelése érdekében. A 48 hónap időtartamú, 1,975 milliárd forint európai uniós támogatással járó kutatói program záró videókonferenciáját tartották meg szerda délután.
A Pécsi Tudományegyetem, mint főkedvezményezett a GINOP-2.3.2-15-2016-00021 számú projektet Prof. Dr. Kovács L. Gábor akadémikus szakmai vezetésével valósította meg. A 2016. október 1-én indult 100% támogatási intenzitású pályázat jelenleg az egyetem 5 legfontosabb ipari projektjei között szerepel.
A szakmai tevékenység a PTE három kara kilenc intézetének kutatóira épült: Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szentágothai János Kutatóközpont, Laboratóriumi Medicina Intézet, Orvosi Biológiai Intézet, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet, Gyógyszerészi Biológia Tanszék, valamint a Fizikai Intézet.
A projekt elvárt kimenetele volt, hogy a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatai gyakorlatban is használható, gazdasági vonzatokkal is rendelkező eredményeket szolgáltassanak: koncepciójában az alkalmazott kutatást célozta. A projekt célja volt továbbá, hogy sikeresen hangolja össze az egyetemi kutatás, a klinikai gyakorlat, illetve a vállalati szféra piaci igényeinek területeit. Szakmai, kutatási szempontból a végleges elvárás pedig az volt, hogy az eddig mesterséges megtermékenyítéssel elért eredményességet jelentősen javítsa.
A projekt eredményeiről hazai és nemzetközi folyóiratokban 39 tudományos közleményt jelentettek meg és jelenleg 4 cikk áll közlés, illetve elfogadás alatt. A projekt rendkívül sikeresnek mondható a létrejött innovatív eredmények tekintetében is. Összesen 5 darab szellemi alkotást azonosítottak, amelyek újdonságát a 18 országban megadott szabadalmak bizonyítják Németországtól Svédországon át az Egyesült Királyságig. Ezen túl további 6 folyamatban lévő szabadalmi eljárás sikeres lezárását várják többek között a tengerentúlon és Ausztráliában. A projekt egyik kézzel fogható fejlesztési eredménye egy TRL-5 fejlesztési szinten lévő chip-diagnosztikai berendezés prototípusa, amelynek hasznosításáról már folynak a tárgyalások. A chip-diagnosztikai berendezés fejlesztése K+F együttműködés keretében a 77 Elektronika Kft, az Energiatudományi Kutatóintézet, a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közreműködésével valósult meg.
A pályázat során megvalósuló kutatással a mesterségesen megtermékenyített embriók életképességének mikroszkopikus vizsgálatát új megközelítésű, nem-invazív biokémiai módszerekkel egészítették ki a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy az emberi embriók nem válnak közvetlen vizsgálati módszerek alanyává, ugyanis a kutatások és diagnosztikus eljárások során kizárólag az embriót fejlődése első napjaiban körülvevő tenyésztőfolyadékot használták fel. Ezt a tenyésztőfolyadékot a normál klinikai rutin során az embrió beültetését követően megsemmisítenék. Molekuláris biológiai, genetikai, illetve fehérjediagnosztikai eszköztárral e folyadék felhasználásával valósítanak meg a szakemberek legnagyobb eséllyel megtapadó embriók azonosítására alkalmas, a meglévő módszereket kiegészítő betegágy melletti (point-of-care) gyorsteszteket.
A pályázatban bemutatott eredmények közvetlen folytatására komoly reményeket ad az a hír – melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkatársai fogalmaztak meg Palkovics László miniszterre hivatkozva – amely szerint a Pécsi Tudományegyetem „Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium” programját a kormány az elkövetkező évekre anyagilag támogatja.
