Dalma, Izabella

Pécs Aktuál fiók

Jelentkezzen be Pécs Aktuál fiókjába, vagy hozzon lére felhasználói fiókot oldalunkon.

Regisztráció

Pécs Aktuál hírlevél

Iratkozzon fel a Pécs Aktuál hirlevelére. Összegyűjtjük Önnek a legaktuálisabb történéseket, a legérdekesebb közéleti cikkeket és elküldjük e-mail címére.

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Tény vagy városi legenda a pécsi mérges kígyó?

/

A tavaszi időjárás múlásával a kígyók téli álma is véget ér, ezért szinte azonnal felkerekednek táplálékszerzés céljából, de a párzási időszakban is elkezdődik a sikamlós testű hüllők vándorlása. Na de mennyire veszélyes ez ránk nézve? Van-e mérges kígyó a megyében? Mit tegyünk, ha a kertben sziszeg valami? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, Both Zoltán vadállatbefogóval, és Andricz Bertold, a Pécsi Állatkert szakmai igazgatóhelyettesével. 

Hirdetés

Egyre jobban bemerészkednek ma már a kígyók a lakhelyeinkre és sokak számára rémisztő lehet, de a belváros felé is bátrabban veszik az irányt évről évre. Magyarországon a kígyókat két családra lehet leosztani, a siklófélékre és a viperafélékre.

Pécsen öt különböző siklófajba futhat bele az ember: az erdei siklóba, a haragos siklóba, a kockás siklóba, rézsiklóba és a vízisiklóba. Míg a viperák tekintetében összesen csak két faj őshonos az országban, ezek lennének a keresztes- és rákosi viperák.

Két eltérő színezetű példány

A siklók családjából, mind az öt faj megtalálható Baranya megyében, míg a viperák közül hivatalosan egyik sem kedveli a Mecseki vidéket. A keresztes vipera Somogy és Zala megyében fordul elő, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Zempléni-hegységben. Viszont egyre ritkábban találkozni velük, úgy tűnik a populációjuk fogyatkozik – tette hozzá Andricz Bertold.

A rákosi vipera miatt sem kell aggódni a Mecsekben túrázóknak, a nagyon kistestű vipera a Duna-Tisza közén és az ország nyugati részén fordulhat elő. A velük történő találkozás miatt pedig nem érdemes aggódni, a világon az egyik legritkább kígyójaként tartják számon, jelenleg is a kihalás széléről próbálják visszahozni őket.  

Ugyan kistestű viperának számít, de ennél azért nagyobbra is megnő

A siklók családjából mind az öt fajta megtalálható a megye különböző részein, értelemszerűen a vízisikló és a kockás sikló inkább vízközelben találhatóak meg. Érdemes megemlíteni a rézsiklót, ami a laikusok számára könnyen összekeverhető a viperákkal, de mind a két kígyócsaládnak megvannak a jellegzetes vonásaik.

A hazai viperák rajzosak, szépek, míg a siklók velük ellentétben inkább homogén színűek. A vipera viccesen mondva úgy néz ki, mint egy töltött zokni. Erőteljes fejük van, hozzá egy vékony nyak, izmos test és olyan hamar véget ér az állat, hogy tulajdonképpen nincsen farka. A siklóknál viszont elnyújtott farokról beszélünk. – mondta el Andricz Bertold.

Egy nagyon hasznos biztos pont van még, ahol meg lehet különböztetni a két kígyó fajt egymástól, az pedig a pupillájuk.

A mérges kígyóknak hasadt pupillájuk van, míg a siklóféléknek kerek. Persze mikor az szemtől-szemben vagyunk az állattal, valószínűleg nem ez lesz az első dolgunk, amit megfigyelünk, de nem árt, ha ezt észben tartjuk.

Sokan viperának nézhetik a rézsiklót, pedig egyáltalán nem mérgeskígyóról van szó. Forrás: Élővilág-Túravilág

Na de mi a helyzet a pletykákkal, mi szerint veszélyes viperák is vannak a Mecsekben?

Andricz Bertold mellett Both Zoltán vadállatbefogó is cáfolta ezeket a pletykákat, egyik szakember sem tudna róla, hogy a megyében vagy akár ebben a mecseki-pécsi-baranyai régióban lett-e volna mérges kígyó a szabadban. Régebben keringtek közszájon olyan városi legendák, hogy pár állatot befogtak más területeken, és elengedték őket itt a megyében, de Both Zoltán ezt valószínűtlennek tartja.

Legfeljebb akkor fordulhatna elő veszélyes vagy más egzotikus állat a vidéken, ha az a hanyag gazdájától megszökne vagy felelőtlenül elengedné, de erre sem volt ez idáig nagyon példa – tette hozzá Zoltán.

Kígyók esetében 10 évvel ezelőtt volt, hogy a Mecsekben egy zöld lombsiklót fogtak, illetve Orfű mellett sikerült egy egzotikusnak számító siklófajt még befogniuk.

A probléma legfőbb forrása ilyen esetekben az illegális állattartás és a felelőtlen állatgondozás. Évről évre egyre több ilyen eset van és a komoly szigorítások ellenére is nagy létszámban fordulnak elő az engedély nélkül tartott egzotikus állatok. Az uniós határokon vajmi könnyedséggel hozzák át a külföldön fillérekért vett állatokat, amik idővel vagy megszöknek a gazdától vagy azon szabadon engedik őket. Mivel nem kerülnek nyilvántartásba, nem kapnak chipet, így a tettest sem lehet nyakon csípni. – jegyezte meg Zoltán.

Persze itt sem kell egyből a legveszélyesebb állatokra gondolni, nem fognak hatalmas anakondát elengedni a Szent István téri bokroknál, de például Zoltánék évente belefutnak 1-2 aligátorteknős esetbe és Bertoldék is találtak már madárpókot Kertvárosban.

A gabonasikló tartás egyelőre nem illegális itthon

Az egyelőre még engedély nélkül tartható, de egzotikus fajnak minősülő állatok sem veszélytelenek a környezetre nézve, ma már gabonasiklót vagy királypitont is bárki vehet pár tízezer forintért. A hasonló éghajlaton élő egzotikus állatok, viszont ha kikerülnek a szabadba, kis szerencsével, de képesek megvetni lábukat a mi természetünkben, ami idővel akár kisebb természeti katasztrófához is vezethet. Kígyóknál erre még nem volt precedens.

A kígyók tekintetében egyelőre nincs ok az aggodalomra, ha bárki az erdőben, a kertjében vagy akár a saját lakásában találkozna az állattal, semmiképpen se próbálja meg befogni, megfogni vagy közelíteni felé.

A lakás esetében nyissa ki az ablakot vagy az ajtót és hagyják, míg az állat magától eltávozik, a szabadban pedig nemes egyszerűséggel vegyünk egy mély lélegzetet és felvéve a nyúlcipőt minél hamarabb hagyjuk el az állat közelségét. Aki esetleg gyanúsan tarkának, színesnek és veszélyesnek ítéli meg az állatot, az hívja fel a 112-t és ott telefonon eligazítják a teendőket illetően. Ha netán van lehetőség biztonságos kép készítésére, azt is megtehetik és azonnal a Pécsi Állatkertnek vagy Both Zoltánnak tovább küldve jelezhetik az illetéseknek, hogy gyanús állatot találtak. Idejükhöz mérten igyekeznek majd válaszolni és eloszlatni a kételyeket.

Mind a két szakember kihangsúlyozza, hogy Magyarországon az összes hüllőfaj kivétel nélkül védett állat és igyekezzünk nem bántani őket, ezek az állatok normális esetben jobban félnek az embertől, mint mi tőlük.

Megosztás itt: facebook
Ajánlom a Facebookon

Hirdetés

Előző sztori

Délnyugaton változó mennyiségű felhőzet várható

Következő sztori

Rasszista édesség lett a "négercsókból", egy svájci üzletlánc nem árulja többet

Legutóbbiak innen: Elmondom

bool(false)