Egy olasz üzletembernek köszönhető a magyar selyemipar megteremtése. Giovanni Pietro Passardi véletlenül került pellérdre, ahol birtokán eperfákat ültetett és selyemgombolyító üzemet is létesített. A magyar selyemipar 250 évig működött, az utolsó szövőüzem 1971-ben szűnt meg a Tolnán.
Selyemhernyó kizárólag eperfalevéllel táplálkozik, ezért hatalmas ületvényekre volt szükség a selyemgyártás beindításához. Mielőtt a hernyó átalakulna lepkévé, bebábozódik, 1200-1400 méter hosszú fonalat teker magára. Ez a selyemszál, a jelenleg legértékesebb természetes szövő alapanyag.
A Passardi véletlenül került Pellérdre, miután az dél-itáliai Toricellából 1680-körül Bécsbe költözött, ahol a Szent Péter-téren (Petersplatz) oly nagyszabású selyemkelmeüzletet alapított, hogy a császári főváros főurainak legkényesebb igényeit is ki tudta elégíteni.
A hatalmas választék, a kiváló minőség és Passardi üzleti érzékének köszönhetően virágzott az üzlet. A császári udvar néhány év alatt 7000 forint – mai áron 60-80 millió forint – adósságot halmozott fel nála, ezért fizetés helyett két magyar falut ajánlottak fel neki. Így kapta meg az 1700-as évek elején a mai Pellérdet és Aranyosgadányt, ahol elkezdett nagyobb mennyiségű eperfacsemetét ültetni, és Itáliából származó selyemlepkék petéit behozni, valamint selyemgombolyító üzemet is létesített. Az olasz férfi Pécsen rendezkedett be, ahol elegáns házat építtetett magának a belvárosban.
Magyarország érdekében szerzett érdemei elismeréseként Passardit I. József német-római császár kitüntette és címeres nemeslevelet adományozott neki. Az olasz vállalkozó halála után megszűnt selyemgyártás Pécs mellett, fiai más hivatást választottak.
A selyemüzlet nem állt meg, egyre több vállalkozó foglakozott vele. A Földmívelési Minisztérium 1849-es összeírása szerint már 5 óriási eperfaültetvény létezett Magyarországon 80 ezer fával.
Baranyában a II. világháborúig volt selyemgyártás, az országban több szövőüzem működött, ezek közül a tolnai üzem húzta legtovább. Erről a Dunántúli Napló 1971. szeptember 1-i száma is beszámolt:
„Tegnap a Tolnai Selyemfonógyár gubókészletének utolsó kilóit dolgozták fel a fonodában. Ma már nem indulnak meg a fonógépek és később sem. Magyarországon ezzel megszűnt a hernyóselyem feldolgozása.”
