"Az ország alapvetően vidéken van"; a vidéket jobb közszolgálatásokkal, a városokat több nyugalommal kell ellátni - erről beszélt a területfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2023 elnevezésű rendezvényén kedden Budapesten.
Az új területfejlesztési politika három pillére
„Ismertetem az új területfejlesztési politika három pillérét, amely egyúttal a most készülő területfejlesztési törvény alapját is jelenti” – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Századvég által szervezett keddi konferencián a Várkert Bazárban – tudósított az Index.
Ez a három pillér a következő:
- Új területfejlesztési koncepciót hoznak létre, amely a térhasználat-alapú megközelítésen a funkcionális térségeken nyugszik a megyeszékhelyek és megyei jogú városok esetében, ugyanakkor külön fejezetet nyitnak a kis- és középvárosok támogatására, valamint a falvak népességmegtartó erejének növelésére.
- Területfejlesztési alapot állítanak fel, ezáltal kiszámíthatóvá téve a közép- és hosszú távú, regionálisan koncentrált fejlesztési programok végrehajtását. Ebben kemény tárgyalásban állnak a Pénzügyminisztériummal, de abban bíznak, hogy továbbra is élvezhetik a Megyei Jogú Városok Szövetségének támogatását.
- Területfejlesztési szolgálatot indítanak az intézményrendszeren belül, logisztikai értelemben a kormányhivatalokhoz rendelve, de a területfejlesztési miniszter hatáskörében tartva. Ez várhatóan egy ügynökség típusú szolgálat lesz, amely kiemelten foglalkozna a települési önkormányzatok fejlesztéspolitikai céljaival. Hármas jelszavuk: szolgálat, partnerség és segítség.
Somogy, Tolna, Baranya
Navracsics Tibor beszélt arról is – írja az Index, hogy új elemként a hagyományos vármegyei területfejlesztési programok mellett nyitnának a nagytérségi összekapcsolódás erősítése felé is. Térségi szereplőkkel már megkezdték az ilyen típusú munkát a Dél-Dunántúlon. Az a cél, hogy még az idén ősszel letegyenek a kormány elé egy komplex fejlesztési programot.
A MINISZTER AZZAL INDOKOLTA A BARANYA, SOMOGY ÉS TOLNA VÁRMEGYÉKET TÖMÖRÍTŐ RÉGIÓT MINT VÁLASZTÁST, HOGY A DÉL-DUNÁNTÚL AZ 1990 UTÁNI POLITIKAI, GAZDASÁGI FOLYAMATOKNAK AZ EGYIK NAGY VESZTESE.
Navracsics elmondta: a megvalósításban számítanak a magyar–horvát határ túloldalán lévő partnerekre is, itt elsősorban Kapronca, Eszék és Varasd térségére gondolt.
A miniszter a készülő területfejlesztési törvény új koncepciójáról azt mondta, a létrehozandó területfejlesztési alap kiszámíthatóvá tenné a programok végrehajtását,
a kormányhivatalokhoz rendelt, ügynökség típusú területfejlesztési szolgálat pedig az önkormányzatokat segítené.
Meg kell ágyazni a térségi gondolkodásnak, az egyes régiókra, városokra koncentráló fejlesztéspolitika kell – hangsúlyozta Navracsics Tibor. Hozzáfűzte, egy város nem tudja magával húzni a térséget, ez világosan látszik Budapest és Pest vármegye példáján.
Baranya erősödni fog
Helyzetértékelésében kifejtette: van egy lassú felzárkózás az Európai Unió GDP-átlagához a régiók részéről, de ez „alacsony intenzitású és széttartó”, hiszen Budapest ma már az uniós átlag 156 százalékán van, sok régió ennek csak a harmadát éri el, „lassan zárkózik fel, vagy stagnál”. A stagnálók között említette a miniszter a nyugat-dunántúli régiót, hozzátéve, a közép-dunántúli térség átvette a vezetést a nagyberuházások miatt, és a kormány tudatos ipartelepítési politikájának eredménye Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Baranya vármegye előrelépésében is látszik.
Az infrastrukturális előrelépés tekintetében nagy fejlődés volt, a határszéleken is jelentősen javult a közúti közlekedés, ami megágyaz az adott térségek ipari fejlődésének is – folytatta Navracsics Tibor.
Közölte, a „nyugat-keleti fejlettségi szakadék” helyét folyamatosan az „észak-déli fejlettségi szakadék veszi át”, ezért
a déli régiókban fokozott fejlesztési politikára van szükség.
A demográfiai tendenciákat is érintette a miniszter, beszélt a „keletről nyugatra migrálásról”, amelynek „győztese” Győr és környéke, illetve a Balaton térsége, utóbbi a Balatonhoz költözött és onnan dolgozó fehérgallérosok miatt. A szuburbanizáció nagyon előterjes volt, a kisebb városok is veszítenek népességükből és a környező települések népessége nő; de ez Budapesten látszik a leginkább, az agglomeráció erősen növekszik, minderre ráerősített a covid-járvány – magyarázta Navracsics Tibor.
Az új területfejlesztési koncepcióval kapcsolatban kitért arra, hogy új elem lenne a nagytérségi összekapcsolódás elősegítése, aminek mintaprogramja most a Dél-Dunántúlra vonatkozó komplex fejlesztési program, amely – mint jelezte – még az ősszel a kormány elé kerül.
Megjegyezte, ebben együttműködésre számítanak Horvátországgal, amelynek a határ másik oldalán fekvő területe szintén „depressziós térség”.
Többet kell nyújtani a vidéken élőknek
A miniszter szerint a területfejlesztésben „állami szolgáltatási minimumot”, a közszolgáltatási funkciók bizonyos szintjét kell meghatározni, amire az állam garanciát vállal. A szolgáltatáshiányos részeken valamit tenni kell, vagy a közszolgáltatások szintjét emelni, vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével segíteni, hogy az emberek be tudjanak jutni azokra a településekre, városokba, ahol megkapják a szükséges szolgáltatásokat – fejtette ki a tárcavezető.
Többet kell nyújtani a vidéken élőknek – szögezte le Navracsics Tibor, hozzáfűzve, ezt szolgálná a területfejlesztési szolgálat, amely azoknak az önkormányzatoknak adna segítséget, amelyek önerőből nem tudják megoldani a területfejlesztési munkát. A szolgálatnál kétirányú lenne a kommunikáció, a vármegyékből és járásokból érkező jelzéseket „becsatornáznák” a kormányzati döntésekbe.
(via Index, MTI)
