Nem is olyan rég azon is töprengetek a szakemberek, hogy a mecseki uránbánya egykori vájataiból autópálya készüljön. A terv néhány évig lázban tartotta a pécsi építészeket és politikusokat. Akkor tettek le végleg róla, amikor eldőlt, hogy megépül az M6-os és az M60-as autópálya.
22 éve pattant ki néhány pécsi politikus fejéből,
amit elvileg megvalósíthatónak találtak a Mecsekérc szakemberei is. Az uránércbányászat céljaira készült az az összefüggő, közel vízszintes vágatrendszer, ami Kővágószőlősnél kezdődik, s átmegy a Mecsek alatt.
Az alagút 10-13 méter széles és hat kilométer hosszú,
s másfél kilométer híján a Nyáras-völgyben végződik Abaliget és Hetvehely között. Ezt a vájatot szélesítették volna ki, ha az akkori kormány az Siófoktól Pécsig vezető M65-ös dunántúli autópályát favorizálta volna az M6-os helyett.
A Dunántúli Autópálya Kht. (DUTAP) ügyvezető igazgatója Dévényi Sándor építész volt, aki szerint még
ma is van létjogosultsága a tervnek.
– Igen, volt ilyen gondolat. Mi egy észak-déli autópályát akartunk tervezni, ami átmegy Pécsen. Ez akkor hiúsult meg, amikor az M6-ost elkezdték építeni. Ez persze nem zárja ki, hogy ez is megépülhet majd egyszer.
Ennek az autópályának az északi ága már tervezés alatt van Komárom és Székesfehérvár között, amerre mi is terveztük a nyomvonalat.
Akkor nyilván a Mecseken való átjutás volt a lényeg, hogy minél rövidebb úton lehessen eljutni a Dunántúl közepére. Az út a Mecseken keresztül vezetne azért, hogy Pécs visszanyerhesse regionális vezető szerepét, ami mostanában már nem olyan egyértelmű. Akkor felmerült az, hogy a mecseki bányászat eredményeit felhasználnák.
Ez volt a terv:
– Az egész geológiai kutatás eredményét megkaptuk, az ércbánya pedig kutatóvágatot készített, ami eléggé hosszasan tartott észak felé. Kiderült: ezt fel lehetne használni, csak ehhez a kutatóvágatot jelentősen ki kellett volna bővíteni. De ez a nyomvonal-lehetőség ma már valóban csak egy érdekesség – mondta a Pécs Aktuálnak Dévényi Sándor.
Forrás: Hungaricana/Dunantúli Napló
