Címlap Gazdaság Nagyon megdrá...
Cikkünk frissítése óta eltelt 10 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Tavaly ellentétes hatások érték a lakáspiacot: nagyjából tíz százalékos forgalomcsökkenés mellett 18,5 százalékos árnövekedéssel zárta az évet az ágazat – derült ki az OTP Ingatlanpont legújabb Lakóingatlan Értéktérképéből.

A NAV tranzakciós adatait feldolgozó értéktérkép szerint míg 2022-ben a tranzakciószám a fővárosban még mindig nőtt 4 százalékkal, addig a vidéki városokban markáns, 19 százalékos, a községekben 6 százalékos visszaesést regisztráltak a 2021-es évhez viszonyítva.

Az árszintben is nagy különbségek voltak megfigyelhetők: tavaly a házak csak 4 százalékkal drágultak, míg a lakótelepi- és téglalakások 21-24 százalékkal.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közleményben elmondta, hogy 2022 elején a Zöld Otthon Hitel mellett egyszeri pluszbevételek is fűtötték a keresletet. A második félévre viszont felerősödött a gazdasági bizonytalanság, tapinthatóbbá vált a háború hatása is, és napi aggodalmak tárgya lett az energiakrízis – magyarázta.

Valkó Dávid szerint 2023-ra is marad a tavaly felvett piaci irány: visszaeső keresletre és stagnáló, illetve kis mértékben csökkenő árakra számít, a kereslet pedig 2024 vége felé újra erősödhet.

Így alakult a piac Pécsen és Baranyában

Vidéken a legnagyobb forgalmi visszaesést jellemzően a lakáspiacon drágábbnak számító vármegyék szenvedték el: Hajdú-Bihar (-29 százalék), Veszprém (-23 százalék), Fejér (-19 százalék) és Győr-Moson-Sopron (-18 százalék); közéjük ékelődött – a hagyományosan olcsóbbnak számító – Baranya (-25 százalék).

A székhelyek drágulási versenyében négyen értek el 28 százalék feletti eredményt: Szeged (28,7 százalék), Győr (29,3 százalék), Pécs (29,8 százalék) és a nyertes Veszprém (35,4 százalék). A sor másik végén hárman nem tudták elérni a 15 százalékos árnövekedést: Kecskemét (14,4 százalék), Szekszárd (14 százalék) és Szombathely (12,8 százalék).