Címlap Gazdaság Navracsics Ti...

Navracsics Tibor: Pécs eltűnt a magyar gazdaság térképéről

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

1990-ben Pécs egy nagyon fontos motorja, almotorja volt a magyar gazdaságnak, mára gyakorlatilag eltűnt - jelentette ki az Inforádió Aréna című műsorában Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint célzott ipartelepítéssel szeretnék újra dinamizálni Szegedet és Pécset.

Ami ma az EU motorját jelenti versenyképességben és kohézióban, az Közép-Európa, a közép-európai fővárosi és nagyvárosi térségek – áll az Európai Bizottság friss jelentésében – magyarázta Navracsics a műsorban. – Varsó, Prága, Pozsony, Bécs, Budapest, Zágráb, Ljubljana, Bukarest. Ezek azok a nagyvárosok, amelyek elképesztő dinamizmussal húzzák magukkal az őket körülvevő térségeket.

Navracsics a műsorban azt mondta, hogy bár jó az, hogy Budapestnek is van gazdasági húzóereje, mert motorja a nemzetgazdaságnak, de ugyanakkor nincs kisugárzása az ország többi részére ennek a dinamizmusnak.

– Mi most rakjuk össze, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy ne csak Budapestre korlátozódjon ez a dinamika, és ne is csak az Észak-Dunántúlra, hanem az ország egész területére – közölte a miniszter, megemlítve, hogy például ezért került szóba Szeged vagy Pécs fejlesztése is, ami nem könnyű feladat.

„A Dél-Dunántúl a Dél-Alfölddel együtt az 1990 utáni fejlődés egyik nagy kudarc-története.

Mindenki Észak-Magyarországra koncentrált, vagy Észak-Kelet Magyarországra. Persze mindig megvolt a magyarázat a kudarcokra – jelentette ki Navracsics Tibor.

Pécs sikertelenségének is megvan a magyarázata – jelezte, ráadásul, ha átnézünk Pécsről – mondta, azt a Szlavóniát láthatjuk, ami Horvátország Nyírsége. És hasonlóképpen Szegedről a Vajdaságba, amely ugyan Szerbia éléskamrája, de a háború lepusztította az infrastruktúrát.

– Mi a fejlesztéspolitikában eddig szinte kizárólag az Északkelet-Magyarországi régiókra koncentráltunk, amelyek dinamikusan fejlődtek ugyan, de ez a robbanásszerű fejlődés, bővülés állítja most kihívások elé a térséget. Az is kérdés, hogy ki tudjuk-e használni azt a lehetőséget, hogy Románia schengeni övezethez való csatlakozásával újra egybenyílik a bihari térség. Ez megnyitja az együttműködés és/vagy rivalizálás lehetőségét például Debrecen és Nagyvárad között. Szegednél nem ennyire egyértelmű a helyzet, mert ott sokáig megmarad még a schengeni határ, ugyanakkor Szeged is egy nagyon érdekes erőtérbe kerül. Temesvár-Arad-Békéscsaba-Szeged (és Újvidék, Szabadka), ez a térség a századforduló Magyarországának legdinamikusabban növekvő térsége volt. Ha nem lett volna az I. világháború és Trianon, akkor ez a térség ma Közép-Európa egyik hihetetlenül erős pólusa lenne. Hogy ezt újra tudjuk-e varrni, vagy itt megmarad egy meddő rivalizálás, ez is a mi felelősségünk – magyarázta a miniszter, hozzátéve, hogy az is a felelősségük, hogy

célzott ipartelepítéssel Szegedet, Pécset újra tudjuk-e dinamizálni. Pécs gyakorlatilag eltűnt a magyar gazdaság térképéről. 1990-ben Pécs egy nagyon fontos motorja, almotorja volt a magyar gazdaságnak, mára gyakorlatilag eltűnt

– magyarázta Navracsics, aki szerint Szeged is sokkal gyengébben jött ki ebből az elmúlt 30 évből, és szeretnék újra dinamizálni ezeket a térségeket.

A magyar városszerkezet olyan, hogy a határok mentén helyezkednek el ezek a középvárosok, és ebből adódóan elkerülhetetlen, hogy a vonzáskörzetük egy része a mai határokon túl is megjelenik. Ezért vagyunk mi alapvetően érdekeltek a szerb EU-s csatlakozásban, hiszen ez megnyithatja újra a Szabadka, Újvidék felé történő együttműködést, illetve a gazdasági térség egybenyílását. És ezt infrastrukturlisan is fel kell építeni: órási vasút és közút fejlesztésekkel – hangsúlyozta. – A mi felelősségünk az, hogy meglegyenek azok az irányok, amikor ha jövőbeni fejlesztésekről gondolkodunk, akkor például egy BYD-beruházásnál, hogy az Szegedet válassza, vagy ha jön még egy nagy beruházás, azt próbáljuk meg Pécs felé terelni. Vagyis a mi dolgunk az, hogy olyan döntéseket hozzunk, amely a magyarországi területek gazdasági kiegyenlítődését szolgálják.

Nem a vas és acél országa akarunk lenni, hanem az élhető otthonok és az élhető környezet országa

– foglalta össze a célt Navracsics Tibor.

A műsor itt visszanézhető: