Címlap Hírek A pécsi páncé...

A pécsi páncélos: Gyula már 5000 kilométert tett meg egy keréken Baranyában és olykor csak a talpa fáj!

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A pécsi páncélos, a guruló terminátor vagy a kerekes csávó, akire a helyi utakon egész biztosan felfigyeltetek már. Ő Gulyás Gyula, foglalkozását tekintve műszerész. És egész egyszerűen azért jár egykerekűvel, mert lenyűgözte a szerkezet. Autó helyett erre áll fel és ezzel jár munkába. Egész pontosan Keszüből Pécsre, majd Pécsről Keszübe.

Gyula: Megyek 2 órát és utána beszélgetek 2.5-et. Mert ennyit kell töltenem az aksit. Ezt szeretem a legjobban

Sokan megcsodálnak, de azért le is üvöltenek ám,

próbálok mosolyogni és megértetni az emberekkel, mi is ez az eszköz, amivel járok – kezdi a beszélgetést a 48 éves, de lélekben örök ifjú Gyula, akivel hol máshol, mint a Mecsek lábánál futottunk össze.

Napi 25 kilométert tesz meg, de kirándulni is ezzel jár

– Nemcsak aszfalton, hanem akár erdei utakon is el tudok menni ezzel. Ezért is nézek ki úgy, mint egy páncélos. Számomra a legfontosabb a biztonság – mondja nevetve Gyula. A műszerész egyébként hetekig gyakorolt, mire elsajátította az eszköz helyes használatát és kiment a forgalomba vele. Ez amúgy 7 hónappal ezelőtt történt meg először.

Maximális sebesség 27 km/h

– Az úton motorosként közlekedek vele, a biciklisek között biciklisként, a járdán gyalogosként. Tisztában vagyok a határokkal – emeli ki Gyula.

“Egy töltéssel egyébként 25-28 kilométert tudok menni”

– Keszüből Rácvárosba járok vele dolgozni, az oda 11.5 kilométer. Ezt a távolságot 25-30 perc alatt teljesítem. Napi kétszer. Az aksi jól bírja, ez idő alatt nem is kell töltenem.

Több mint 5000 km 7 hónap alatt

– Nem használom régóta, de sok pécsi megismer már a felszerelésem miatt. Ez azért is kell, mert sokat járok kavicsos utakon, főként egyedül. Ha elesek, csak magamra számíthatok. Így inkább felöltözök rendesen.

Olykor izomláz is van, méghozzá a talpamban

Még a Babás-szerkövekhez is fel tudok menni ezzel

– Volt már olyan, hogy egy nap alatt 91 kilométert tettem meg. Azért ha sokat állok rajta, akkor a talpam szokott fájni, de a térdnek is sokat kell dolgoznia.

A térdem a lengéscsillapító, de eddig jól bírja

– Sokat mosolygok az emberekre, amit azonban nem mindig vesznek észre, mert bukósisakban utazok. Próbálom megértetni az értetlenkedőkkel, hogy ugyanúgy a forgalom része vagyok, mint egy biciklis vagy rolleres – tette hozzá Gyula.

Milyen KRESZ-szabályok vonatkoznak az egykerekűre?

– Nincs kategorizálva ez a jármű, de úgy használom, mintha motoroznék. Bukósisak, jogosítvány és alkoholmentesség. Sőt, még biztosításom is van, igaz az csak személyre szóló felelősségbiztosítás, mert mást nem lehet kötni erre az eszközre – mondta Gyula.

Millió emberrel beszélgettem már,

hiszen ez a lítium akkumulátorokkal meghajtott villanymotor 2.5 órát bír ki egy töltéssel. Így ha leugrok Orfűre, akkor meg kell állnom 2 órára tölteni. De ilyenkor sok emberrel tudok beszélgetni és ez kikapcsol, már ezért is megéri – vallotta Gyula, aki szerint pár hónap alatt megtérül az egykerekűbe fektetett összeg. Ennek ellenére nem ajánlja mindenkinek ezt az eszközt, hiszen amilyen instabil olyan veszélyes is tud lenni.

Országosan egyébként több százan használnak már ilyen eszközt, de Pécsett is vannak már 8-10-en, akiknek évek óta nem kell a négy kerék. Vigyázzunk rájuk és ha Gyulával találkozunk, beszélgessünk vele!